A Kúria döntése szerint Orbán Viktor nem használt tiltott módon gyerekeket a kampányvideójában

Orbán Viktor még március elején látogatott meg egy Győr-Moson-Sopron megyei családot, a gyerekeknek pedig Karmelita feliratú díszdobozos csokit vitt ajándékba. A Kutyapárt szerint a miniszterelnök ezzel gyereket használt fel kampánycélra, és megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit. A Kúria szerint viszont nem ez történt.

Mint a HVG írja, a videóban Orbán Viktor Lázár János miniszterrel együtt kísérte Barcza Attilát, a megye 4-es számú egyéni választókerületének Fidesz–KDNP-s jelöltjét ajánlást gyűjteni. A miniszterelnök a szülőkkel a kormány családpolitikai intézkedéseinek sikerességéről beszélgetett, de a három kisgyerek kiemelten sokat szerepelt a videóban. Kezet fogtak a miniszterelnökkel, az egyikükkel pedig Orbán hosszan beszélgetett a fociról.

„Mihez van jogom?” – a gyerekek jogairól szóló online képzést indított a Hintalovon

A gyerekek látványos szerepeltetése miatt a Kutyapárt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult kifogással, mondván: Orbán, mint a választáson jelölő szervezet Fidesz elnöke gyermeket használt fel kampánycélra, megsértve ezzel a választási eljárásról szóló törvény alapelveit.

https://www.facebook.com/reel/921945310199697

Fenti kifogást első fokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírálta el, és e körben azt vizsgálta, hogy az eseménysor egyáltalán kampánytevékenységnek minősül-e. Az NVB itt azt ellenőrizte, hogy látható-e kampányfelirat, pártlogó a videóban, a megszólalások mivel foglalkoznak, elhangzott-e kampányszlogen, vagy a jövőre nézve ígéret.

Mivel ezek egyike sem jelent meg, az NVB arra jutott, hogy ez nem tekinthető kampánytevékenységnek.

Az NVB továbbá azt is vizsgálta, hogy a gyerekeket kampánytevékenységhez használták-e a videóban.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a tilalom csak oktatási-nevelési intézményi keretek között értelmezhető, a család otthonában nem.

Gyerekek részvételével, szüleik kísérete és beleegyezése mellett megtartott kampányesemény és az arról való tájékoztatás nem feltétlenül jár a törvényi tilalom sérelmével.

Az NVB határozata ellen közvetlenül lehetett a Kúriához fordulni felülvizsgálati kérelemmel. A kifogástevőket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Közéleti Részvételi Programjának szakértője segítette. Mécs János a HVG kérdésére elmondta, a Kúria március 12-i végzése álláspontja szerint „taktikai okokból” sajátos döntésre jutott.

Elege lett egy nagyapának abból, hogy az iskola mellett háborús plakát virít és megpróbálta leszedetni

A Kúria nem mondta ki egyértelműen, hogy Orbán Viktor törvényt sértett, és ezért pénzbírságot kell fizetnie, de azt sem, hogy a videóban látható gyakorlat minden további nélkül megengedhető – magyarázta Mécs János. A Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasított a felülvizsgálati kérelmet, és helybenhagyta az NVB döntését, csak az indok változott:

Mindaddig nem vizsgálható a gyermek politikai célú felhasználása, amíg a vitatott tevékenység kampánytevékenység jellegét nem állapítják meg

Mécs szerint ez azt jelenti, hogy bár a Kúriának érdemi vizsgálatot kellett volna lefolytatni a kampánytevékenység megítélése kérdésében, ezt nem tette. Ugyanakkor a Kúria is megerősítette, hogy gyerekeket nem lehet kampányeszközként felhasználni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.