Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria döntését, érvénytelenek a PSZ már elfogadott népszavazási kérdései

"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.

  • Székács Linda

Nem tarthat népszavazást a Pedagógusok Szakszervezete, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi döntését - tudatta lapunkkal a PSZ.

A szakszervezet még márciusban nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál az alábbi öt kérdésben:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB akkor a szakszervezet egyik kérdést sem hitelesítette, ezért a PSZ a Kúriához fordult, ami júniusban jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vonatkozó kérdéseket.

A döntéssel szemben nyolc munkanapon belül alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki megtett. Bár a panasz felülbírálására összesen harminc munkanap állt az Alkotmánybíróság rendelkezésére, a döntés rendkívül hamar, kevesebb mint egy héttel a panasz benyújtása után megszületett: érvénytelenítették a Kúria korábbi döntését, mert úgy látják, kellő szakmai ismeretek nélkül az állampolgárok ezekről nem tudnak dönteni.

„Nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak ugyan, mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, így a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit” - szerepel az azóta már publikussá vált határozatban.

 

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu