Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a PSZ népszavazása ellen

Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be valaki a Pedagógusok Szakszervezetének júniusban elfogadott két népszavazási kérdése ellen - tudta meg a Telex.

A PSZ akkori alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás még márciusban nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál, amellyel a alábbi öt kérdést szerették volna elfogadtatni:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB egyik kérdést sem hitelesítette, a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, ami viszont jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vontakozó kérdéseket. A Kúria döntésével szemben viszont nyolc munkanapon belül, azaz július 12-ig alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki meg is tett. A bíróságnak harminc napon belül kell elbírálnia a panaszt, amit ha elutasítanak, a PSZ megkezdheti az aláírásgyűjtést, ami szükséges a népszavazás kiírásához.

Ahhoz ugyanis, hogy az Országgyűlés legalább mérlegelje a népszavazás elrendelését, százhúz napon belül legalább százezer aláírást kell összegyűjtenie a szakszervezetnek, a szavazás kötelező elrendeléséhez pedig összesen kétszázezret.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.