Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a PSZ népszavazása ellen

Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be valaki a Pedagógusok Szakszervezetének júniusban elfogadott két népszavazási kérdése ellen - tudta meg a Telex.

A PSZ akkori alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás még márciusban nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál, amellyel a alábbi öt kérdést szerették volna elfogadtatni:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB egyik kérdést sem hitelesítette, a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, ami viszont jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vontakozó kérdéseket. A Kúria döntésével szemben viszont nyolc munkanapon belül, azaz július 12-ig alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki meg is tett. A bíróságnak harminc napon belül kell elbírálnia a panaszt, amit ha elutasítanak, a PSZ megkezdheti az aláírásgyűjtést, ami szükséges a népszavazás kiírásához.

Ahhoz ugyanis, hogy az Országgyűlés legalább mérlegelje a népszavazás elrendelését, százhúz napon belül legalább százezer aláírást kell összegyűjtenie a szakszervezetnek, a szavazás kötelező elrendeléséhez pedig összesen kétszázezret.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.