A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."
Szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-jtől az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e, vagy nem - írta meg az aHang Maruzsa Zoltán Origónak adott interjúja alapján, melyben a köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy nem számít tömeges felmondásra, akik viszont nem írják alá az új szerződést, azoknak csak október végéig kell dolgoznia.
A parlament július 4-én, kedd délelőtt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett rendkívüli ülésen fogadta el a "bosszútörvénynek" is nevezett státusztörvényt, amit az államtitkár szerint "nagyon hosszú egyeztetési folyamat" előzött meg. Összesen húsz alkalommal egyeztettek a Nemzeti Pedagógus Karral és a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és az Országos Köznevelési Tanács pedig kétszer tárgyalta a javaslatot.
Bár a köznevelésért felelős államtitkár nem számít tömeges felmondásokra, a tanév vége óta több olyan iskoláról is érkezett hír, ahonnan egyszerre több pedagógus, akár a tantestület fele is távozik. A budapesti Kölcsey gimnáziumban például tizenegy pedagógus mondott fel a napokban, de vidéki iskolákban is sorra mondanak fel a pedagógusok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
