Összesen 209 millió forintot követel 63 roma tanuló a Kliktől, az iskolától és Gyöngyöspatától, mert sokáig elkülönítve kellett tanulniuk.
A Kúria tavaly márciusban az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította perben megállapította, hogy a gyöngyöspatai roma diákokat jogellenesen különítették el nem cigány társaiktól, és emiatt rosszabb minőségű oktatást kaptak.
A testület azt is megállapította, hogy az államosítás után ezért már a Klik a felelős. Erre alapozva pereltek a családok még múlt decemberben, és minden szegregáltan töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek fejenként. A per tegnap kezdődött az Egri Törvényszéken, és a heol.hu számolt be róla.
Korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk azzal, mennyire nincs ellenére a kormánynak a szegregált oktatás. Nemrég pedig az OFI jutott arra, hogy a Klik létrehozása nem szüntette meg az elkülönítést.
Az alapítványi és önkéntes jogi képviselők szerint a gyerekek egész életükre hátrányt szenvedtek az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt, mert ezzel elvették tőlük a továbbtanulás és a munkaerő-piacon történő helytállás esélyét.
A per előkészítésében önkéntesen az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatói is részt vettek.
A Klik, a Nekcsei Demeter Általános Iskola és az önkormányzat is a kereset teljes elutasítását kérte.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
