Összesen 209 millió forintot követel 63 roma tanuló a Kliktől, az iskolától és Gyöngyöspatától, mert sokáig elkülönítve kellett tanulniuk.
A Kúria tavaly márciusban az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította perben megállapította, hogy a gyöngyöspatai roma diákokat jogellenesen különítették el nem cigány társaiktól, és emiatt rosszabb minőségű oktatást kaptak.
A testület azt is megállapította, hogy az államosítás után ezért már a Klik a felelős. Erre alapozva pereltek a családok még múlt decemberben, és minden szegregáltan töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek fejenként. A per tegnap kezdődött az Egri Törvényszéken, és a heol.hu számolt be róla.
Korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk azzal, mennyire nincs ellenére a kormánynak a szegregált oktatás. Nemrég pedig az OFI jutott arra, hogy a Klik létrehozása nem szüntette meg az elkülönítést.
Az alapítványi és önkéntes jogi képviselők szerint a gyerekek egész életükre hátrányt szenvedtek az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt, mert ezzel elvették tőlük a továbbtanulás és a munkaerő-piacon történő helytállás esélyét.
A per előkészítésében önkéntesen az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatói is részt vettek.
A Klik, a Nekcsei Demeter Általános Iskola és az önkormányzat is a kereset teljes elutasítását kérte.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
