Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?
A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
A középiskolások nagy dilemmája, hogy melyik egyetemet válasszák. De lehet, hogy már korábban el kellene gondolkozni a továbbtanuláson? Vajon mikor érdemes eldönteni, hogy melyik lesz a legjobb egyetem?
Mennyit keresnek a magyar pedagógusok a többi európai országban tanító kollégáikhoz képest?
Friss kutatások is bizonyítják, hogy minél több könyve van otthon egy családnak, annál jobbak a diákok iskolai eredményei.
Elképzelhető, hogy egyszer chipes kártya nélkül be sem tehetik a lábukat a diákok az egyetemekre? És hogy ezzel a kártyával lehet majd kifizetni a reggeli kávét, vagy éppen könyvet kölcsönözni a könyvtárból? Az Egyesült Államokban már kutatók értékelik az úgynevezett CatCardok adatait.
A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A fiatal lányokat nem igazán érdekli az informatika, csaknem egynegyedük (23%) még csak azt sem tudja, hogy mi az, derül ki egy friss tanulmányból.
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúsági Kutatást, amit 2000 óta négyévente folytatnak le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
Néhány hete az Eduline is beszámolt az ELTE kutatóinak legújabb sikeréről, az újfajta csoportos drónvezérlésről, ami szép utat tett már meg a nemzetközi sajtóban, többek között a Science Robotics címlapján is megjelent. Most Vásárhelyi Gábor a ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője mesélt az Eduline-nak kutatásukról.
A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem közel 300 hallgatójának tapasztalatait vizsgáló felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt.
Évente több ezer diák végez gazdasági szakokon, de vajon hány hónap után tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Utánajártunk.
Vajon mennyit keres egy gazdasági szakot végzett pályakezdő néhány - munkaerőpiacon töltött - év után? A friss statisztikákból kiderül.
A magyar fiatalok a legoptimistábbak pénzügyekben egy új kutatás szerint.
Különleges akciójukkal jótékonysági alapjukhoz gyűjtöttek pénzt a brit diákok.
Az MIT kutatóinak sikerült megalkotniuk egy meglehetősen pontos eljárást, ami lehetővé teszi, hogy úgymond "átlássunk a falon" - írja a hvg.hu.
Bármekkora klisé is, a Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint tényleg van összefüggés: a szemüvegesek nagyobb valószínűséggel okosabbak.
A hőhullámok rossz hatással vannak a tanulók teljesítményére, állapították meg a Harvard, a UCLA és a Georgiai Állami Egyetem kutatói, akik tízmillió amerikai tanuló vizsgaeredményeit nézték át a 2001-2014-es időszakból, és vetették össze az eredményeket az időjárási adatokkal.
