#kutatás

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?

Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.




Kiderült, hogyan teljesítenek a magyar felnőttek a szövegértés, a problémamegoldás és a számolás területén

Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.











Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre. Főként az informatikai és a gazdasági szakokra jellemző, hogy egy vonzó álláslehetőség elcsábítja a diákokat - pedig a cégeknek ebben felelőssége van, hiszen talán jó ötletnek tűnik pénzt keresni a tanulás helyett, de a karrierterveket erősen befolyásolhatja a diploma hiánya.



Friss kutatás: ennyibe kerül egyetemistának lenni

A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.