Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat – írja a 444.
A legfrissebb eredményeket kedden mutatták be, amiből kiderült, hogy 2014-es adatokhoz képest 48-ról 42 százalékra csökkent azoknak a száma, akik minden tanítási napon rendesen reggeliznek. Az adatok szerint gyümölcsöt és zöldséget is kevesebben esznek mindennap. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok étkeznek egészségesebben, de a táplálkozás minősége az idő előrehaladtával mindkét nemnél fokozatosan romlik. Jó hír azonban, hogy a diákok egyre kevesebb édességet esznek.
A napi legalább 60 perces mozgással kapcsolatos adatok szintén közel azonosak a négy évvel ezelőtti számokkal, önbevallásos alapon azonban mégis hat százalékkal nőtt a túlsúlyosok aránya.
A kutatás a mentális egészséget is felmérte. A diákok ezekre a kérdésekre az iskola befejezése felé haladva egyre aggasztóbb válaszokat adtak. De nem kell a középiskolásokig mennünk, már az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát, amit az aránytalan iskolai terhelés, a kevés szabadidő, a kedvezőtlen alvási szokások és a mozgáshiány is okozhat.
A középiskolás kamasz lányok fele elmondása alapján hetente többször idegeskedik és a harmaduknak hetente többször is fáj a feje. A felmérés arra is rákérdezett, hogy mennyire érzik magukat depresszívnek a fiatalok, amire a gyerekek 24 százaléka válaszolta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.
Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez is mutatja, hogy ebben a korosztályban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngyilkosságmegelőző, illetve a mentális betegségekre koncentráló programokra.
Itt vannak az adatok: a magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
