Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat – írja a 444.
A legfrissebb eredményeket kedden mutatták be, amiből kiderült, hogy 2014-es adatokhoz képest 48-ról 42 százalékra csökkent azoknak a száma, akik minden tanítási napon rendesen reggeliznek. Az adatok szerint gyümölcsöt és zöldséget is kevesebben esznek mindennap. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok étkeznek egészségesebben, de a táplálkozás minősége az idő előrehaladtával mindkét nemnél fokozatosan romlik. Jó hír azonban, hogy a diákok egyre kevesebb édességet esznek.
A napi legalább 60 perces mozgással kapcsolatos adatok szintén közel azonosak a négy évvel ezelőtti számokkal, önbevallásos alapon azonban mégis hat százalékkal nőtt a túlsúlyosok aránya.
A kutatás a mentális egészséget is felmérte. A diákok ezekre a kérdésekre az iskola befejezése felé haladva egyre aggasztóbb válaszokat adtak. De nem kell a középiskolásokig mennünk, már az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát, amit az aránytalan iskolai terhelés, a kevés szabadidő, a kedvezőtlen alvási szokások és a mozgáshiány is okozhat.
A középiskolás kamasz lányok fele elmondása alapján hetente többször idegeskedik és a harmaduknak hetente többször is fáj a feje. A felmérés arra is rákérdezett, hogy mennyire érzik magukat depresszívnek a fiatalok, amire a gyerekek 24 százaléka válaszolta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.
Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez is mutatja, hogy ebben a korosztályban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngyilkosságmegelőző, illetve a mentális betegségekre koncentráló programokra.
Itt vannak az adatok: a magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
