Friss felmérés: az általános iskolás gyerekek közel harmada fáradtnak érzi magát

Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.

  • Eduline

Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat – írja a 444.

A legfrissebb eredményeket kedden mutatták be, amiből kiderült, hogy 2014-es adatokhoz képest 48-ról 42 százalékra csökkent azoknak a száma, akik minden tanítási napon rendesen reggeliznek. Az adatok szerint gyümölcsöt és zöldséget is kevesebben esznek mindennap. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok étkeznek egészségesebben, de a táplálkozás minősége az idő előrehaladtával mindkét nemnél fokozatosan romlik. Jó hír azonban, hogy a diákok egyre kevesebb édességet esznek.

A napi legalább 60 perces mozgással kapcsolatos adatok szintén közel azonosak a négy évvel ezelőtti számokkal, önbevallásos alapon azonban mégis hat százalékkal nőtt a túlsúlyosok aránya.

A kutatás a mentális egészséget is felmérte. A diákok ezekre a kérdésekre az iskola befejezése felé haladva egyre aggasztóbb válaszokat adtak. De nem kell a középiskolásokig mennünk, már az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát, amit az aránytalan iskolai terhelés, a kevés szabadidő, a kedvezőtlen alvási szokások és a mozgáshiány is okozhat.

A középiskolás kamasz lányok fele elmondása alapján hetente többször idegeskedik és a harmaduknak hetente többször is fáj a feje. A felmérés arra is rákérdezett, hogy mennyire érzik magukat depresszívnek a fiatalok, amire a gyerekek 24 százaléka válaszolta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.

Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez is mutatja, hogy ebben a korosztályban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngyilkosságmegelőző, illetve a mentális betegségekre koncentráló programokra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Retorzióval járhat a nyilvános kritika, erős a politikai befolyás – mély bizalmi válságról számoltak be az SZTE dolgozói

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ősszel felmérést indított, amelyben az egyetem dolgozóit arról kérdezték, hogyan vélekednek az intézmény vezetéséről, a döntéshozatalról és a munkahelyi légkörről. Az 1295 válaszadó jelentős része szerint a pártpolitikai kapcsolatok befolyásolják az egyetemi előmenetelt, és sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől is.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.