Friss felmérés: az általános iskolás gyerekek közel harmada fáradtnak érzi magát

Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.

  • Eduline

Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat – írja a 444.

A legfrissebb eredményeket kedden mutatták be, amiből kiderült, hogy 2014-es adatokhoz képest 48-ról 42 százalékra csökkent azoknak a száma, akik minden tanítási napon rendesen reggeliznek. Az adatok szerint gyümölcsöt és zöldséget is kevesebben esznek mindennap. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok étkeznek egészségesebben, de a táplálkozás minősége az idő előrehaladtával mindkét nemnél fokozatosan romlik. Jó hír azonban, hogy a diákok egyre kevesebb édességet esznek.

A napi legalább 60 perces mozgással kapcsolatos adatok szintén közel azonosak a négy évvel ezelőtti számokkal, önbevallásos alapon azonban mégis hat százalékkal nőtt a túlsúlyosok aránya.

A kutatás a mentális egészséget is felmérte. A diákok ezekre a kérdésekre az iskola befejezése felé haladva egyre aggasztóbb válaszokat adtak. De nem kell a középiskolásokig mennünk, már az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát, amit az aránytalan iskolai terhelés, a kevés szabadidő, a kedvezőtlen alvási szokások és a mozgáshiány is okozhat.

A középiskolás kamasz lányok fele elmondása alapján hetente többször idegeskedik és a harmaduknak hetente többször is fáj a feje. A felmérés arra is rákérdezett, hogy mennyire érzik magukat depresszívnek a fiatalok, amire a gyerekek 24 százaléka válaszolta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.

Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez is mutatja, hogy ebben a korosztályban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngyilkosságmegelőző, illetve a mentális betegségekre koncentráló programokra.

Itt vannak az adatok: a magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.