Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat – írja a 444.
A legfrissebb eredményeket kedden mutatták be, amiből kiderült, hogy 2014-es adatokhoz képest 48-ról 42 százalékra csökkent azoknak a száma, akik minden tanítási napon rendesen reggeliznek. Az adatok szerint gyümölcsöt és zöldséget is kevesebben esznek mindennap. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok étkeznek egészségesebben, de a táplálkozás minősége az idő előrehaladtával mindkét nemnél fokozatosan romlik. Jó hír azonban, hogy a diákok egyre kevesebb édességet esznek.
A napi legalább 60 perces mozgással kapcsolatos adatok szintén közel azonosak a négy évvel ezelőtti számokkal, önbevallásos alapon azonban mégis hat százalékkal nőtt a túlsúlyosok aránya.
A kutatás a mentális egészséget is felmérte. A diákok ezekre a kérdésekre az iskola befejezése felé haladva egyre aggasztóbb válaszokat adtak. De nem kell a középiskolásokig mennünk, már az ötödikesek harmada panaszkodik arra, hogy hetente többször fáradtnak érzi magát, amit az aránytalan iskolai terhelés, a kevés szabadidő, a kedvezőtlen alvási szokások és a mozgáshiány is okozhat.
A középiskolás kamasz lányok fele elmondása alapján hetente többször idegeskedik és a harmaduknak hetente többször is fáj a feje. A felmérés arra is rákérdezett, hogy mennyire érzik magukat depresszívnek a fiatalok, amire a gyerekek 24 százaléka válaszolta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.
Várnai Dóra, a kutatócsoport tagja szerint ez is mutatja, hogy ebben a korosztályban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az öngyilkosságmegelőző, illetve a mentális betegségekre koncentráló programokra.
Itt vannak az adatok: a magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
