Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
A magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet, az Európai Unión belül nálunk a harmadik legnagyobb az arány Nagy-Britannia és Románia után – írja az Index a theknowledgeacademy.com friss elemzése alapján.
Az Eurostat 2016-os adatai szerint Magyarországon a lakosság 57,6 százaléka nem beszélt egy idegen nyelvet sem. A magyaron kívül egy nyelven 28,6 százalék, két nyelven pedig minden tizedik (pontosan 11,1 százalék) válaszadó beszélt. Három vagy több nyelvet 2,7 százalék sajátított el.
Nagy-Britanniában és Romániában a lakosság majdnem kétharmada (65,4 és 64,2 százalék) nem beszél egy idegen nyelvet sem, de Bulgáriában is csak a lakosság fele (49,5 százalék) tudja magát az anyanyelvétől eltérő nyelven is kifejezni.
A lista másik végén Svédország áll, ahol a válaszadók 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Majd holtversenyben Dánia és Lettország következik 95,8 százalékkal.
Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről
Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
