Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
A magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet, az Európai Unión belül nálunk a harmadik legnagyobb az arány Nagy-Britannia és Románia után – írja az Index a theknowledgeacademy.com friss elemzése alapján.
Az Eurostat 2016-os adatai szerint Magyarországon a lakosság 57,6 százaléka nem beszélt egy idegen nyelvet sem. A magyaron kívül egy nyelven 28,6 százalék, két nyelven pedig minden tizedik (pontosan 11,1 százalék) válaszadó beszélt. Három vagy több nyelvet 2,7 százalék sajátított el.
Nagy-Britanniában és Romániában a lakosság majdnem kétharmada (65,4 és 64,2 százalék) nem beszél egy idegen nyelvet sem, de Bulgáriában is csak a lakosság fele (49,5 százalék) tudja magát az anyanyelvétől eltérő nyelven is kifejezni.
A lista másik végén Svédország áll, ahol a válaszadók 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Majd holtversenyben Dánia és Lettország következik 95,8 százalékkal.
Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről
Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
