Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről

Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.

  • Eduline

Ahogy már mi is többször írtunk róla, a Foreign Service Insitute (FSI) - az amerikai kormány külföldi ügyekkel kapcsolatos képzéseit végző legnagyobb beszállítója - öt kategóriába sorolja a nyelveket nehézség szerint.

Mielőtt megnézzük a kategóriákat érdemes elmondani, az osztályozás nem tudományos, hanem kifejezetten pragmatikus szempontok alapján történik: egyszerűen csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi időbe kerül amerikai az tanítványoknak megtanulni egy-egy idegen nyelvet. Illetve hozzá kell tenni, hogy a "folyékonyan" beszélni fogalma is szubjektív, azonban a lista szemléletes. Tehát íme a kategóriák:

Az 1. kategóriába  az FSI egyrészt az északi germán (skandináv) nyelveket sorolja – ide tartozik a dán, a norvég és a svéd –; illetve az újlatin nyelvek, mint a francia, az olasz, a spanyol és a portugál. Ezeket egy amerikai anyanyelvű tanuló nagyjából fél év alatt, 23-24 hetes, illetve 575-600 órányi tanulással el tudja sajátítani.

A 2. kategóriás nyelvek közé került a német, amit 30 hétig, illetve 750 óráig kell tanulási egy amerikainak. A 3. kategórába tartozik a maláj, indonéz és a szuahéli 36 héttel, kb. 900 órával.

A 4. kategóriába 42 nyelvet sorolnak, az albántól a törökön át a zulu nyelvig – ezeket 44 hétig, nettó 1100 órán át kell tanulni ahhoz, hogy az ember elmondhassa magáról, beszéli őket. Nem mellesleg ebbe a kategóriába tartozik a magyar is.

Az 5. kategóriába tartoznak a legnehezebb nyelvek, amelyeket akár két évig is tanulni kell. Ide sorolták az arab, a kantoni, a  mandarin, a japán és a koreai nyelveket.

Akkor mit érdemes tanulni?

Az első kategóriába sorolt nyelvek közül az újlatin nyelvek, mint a francia, az olasz, a spanyol és a portugál hasonló nyelvtannal és felépítéssel rendelkeznek. A diákok, akik belekóstoltak valamelyikbe, általában azt mondták, könnyebb megtanulni a déli nyelveket, ha valaki egyszer tanult már hasonlót. Ha már választottatok nyelvet, amivel esetleg külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, akkor itt bővebb infókat találhattok a jelentkezés feltételéről.

Ha kifejezetten olasz egyetemre felvételiznétek, akkor ebben az összeállításban sok hasznos infót találhattok a jelentkezésről, költségekről és a nyelvtanulásról. Rákaptatok a déli nyelvekre? Jelenleg világszerte mintegy 20 millióan tanulnak spanyolul, az Interneten a harmadik leghasználtabb nyelv, az angol és a kínai után, és Facebookon pedig a második helyen áll.  A Spanyol Nagykövetség pedig  már negyedik éve díjal is jutalmazza spanyol kéttannyelvű gimnáziumokban tanuló 11. és 12. osztályos diákokat. 

Ha a francia vagy a portugál jobban tetszik, akkor ma már sok ingyenes appal kipróbálhatjátok őket, anélkül, hogy bármilyen nyelvkönyvet vagy kurzust vennétek. A lépések 50 nyelven például egy olyan alkalmazás, amivel az alapoktól lehet kezdeni a nyelvtanulást, többek között francia, portugál, spanyol vagy olasz nyelven is.

Mekkora összeget igényelhettek vissza a nyelvvizsga árából?

Nemrég szereztetek nyelvvizsga-bizonyítványt, és szeretnétek visszakapni a vizsga díját? Mutatjuk, hogy mekkora a támogatás összege.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.