Nemrég szereztetek nyelvvizsga-bizonyítványt, és szeretnétek visszakapni a vizsga díját? Mutatjuk, hogy mekkora a támogatás összege.
A támogatás mértéke a vizsgázó által ténylegesen megfizetett díj, de legfeljebb a díj megfizetése időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 százalékának megfelelő összeg. Ez 2018-ban befizetett vizsgadíj esetén 34 500 forint, 2019-ben befizetett vizsgadíj esetén pedig 37 250 forint - írják a Magyar Államkincstár honlapján.
A támogatás keretében a 2018. január 1-jét követően elsőként sikeresen megszerzett, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi, középfokú (B2) vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni.
Azok kaphatják vissza a vizsga díját, akik a nyelvvizsga-bizonyítványban megjelölt vizsganapon még nem töltötték be a 35. életévüket. A komplex nyelvvizsgával egyenértékű érettségi díját azok igényelhetik vissza, akik a bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napján még nem töltötték be a 35. életévüket. Ha honosított nyelvvizsgáról van szó, akkor a honosítási határozat kiállításának napját kell figyelembe venni, ha két – egyesíteni kívánt – részvizsgáról, akkor a második részvizsga napját.
A vizsga, illetve a honosítás díját a komplex vagy a második részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány, illetve a honosítási határozat közlésétől számított egy éven belül igényelhetitek vissza. Ha az első részvizsga vizsganapja 2018. január 1. előtti, vagy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el, akkor a támogatás csak a második részvizsga díja után jár.
A nyelvvizsgadíj visszaigénylésének menetéről itt olvashattok.
Hat hasznos link a nyelvtanuláshoz: erre minden vizsgázónak szüksége lehet
Ha nyelvvizsgára készültök, vagy már a kezetekben is van a bizonyítvány? Ebben a cikkben olyan fontos linkeket, oldalakat és szabályokat gyűjtöttünk össze, amire minden készülőnek és friss nyelvvizsgatulajdonosnak szüksége lehet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
