Érdekes kutatás: az eddig véltnél évekkel korábban érthetik a számolást a kisgyerekek?

Évekkel azelőtt, hogy a kisgyerek ki tudná mondani a számneveket, már fogalma lehet arról, mint jelent a számolás - állapították meg amerikai tudósok.

  • Eduline/MTI

A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak tanulmánya a Developmental Science című szaklap aktuális számában jelent meg.

Évekre vannak még attól, hogy megértsék a számnevek pontos jelentését, de már felismerik, hogy a számolás mennyiségekről szól. Kutatásunk ismét rávilágít arra, hogy a babák elég jól értik az őket körülvevő világ összetettségét, megpróbálják értelmezni mindazt, amit a felnőttek mondanak, így a számolást és a számokat is"

- mondta Lisa Feigenson, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetem kognitív tudományokra, azon belül a gyerekek számolási képességére szakosodott kutatója a medicalxpress.com portálnak.

A gyerekek többsége nagyjából négyéves koráig nem érti teljesen a számokat, ami Feigenson szerint meglepő, hiszen rengeteget hallják a felnőtteket számolni.

A kutatók a kísérletben 14-18 hónapos kisgyerekekkel dolgoztak, akik figyelték, amint a kutatók játékokat, kisautókat vagy plüsskutyákat rejtettek el egy dobozban, amibe nem láthattak bele.

Volt, hogy a kutatók minden egyes játékot hangosan megszámoltak, amikor a dobozba ejtették: "figyelj, egy, kettő, három, négy kiskutya!". Máskor csak egyesével betették őket a dobozba, miközben azt mondták: ez, ez, ez és ez - ezek kutyák.

Ha nem számoltak, a kisgyerekek alig emlékeztek arra, hogy négy dolog került a dobozba. Általában megelégedtek azzal, ha a kutató egy játékot húzott elő, mintha több nem is lenne ott. Azonban amikor meg is számolták a kutatók a játékokat, a gyerekek egyértelműen várták, hogy újabbat és újabbat húzzanak elő a dobozból.

A csapat most számos további vizsgálatot folytat, hogy vajon a korai számolásgyakorlás később jobb számolási készségekhez vezet-e, valamint hogy az angol anyanyelvű kisgyerekek reagálnak-e arra, ha idegen nyelven hallják a számolást.

Fejtörő: kitaláljátok, melyik szám következik a sorban?

Sokak kedvencei a számsorok, amelyek nem kevés számolgatást és gondolkodást igényelnek. Ti boldogultok velük?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.