Friss kutatás: tényleg káros a gyerekekre a túl sok tévénézés és tablezetés?

Az olvasás és a nyelvtanulás készségét is befolyásolhatja a túl sok (vagy túl korán?) kezdett okostelefonozás, tabletezés, egyszóval "képernyőzés". Újabb érdekes kutatási eredményekről számolunk be.

  • Eduline

Azok a gyerekek, akik az ajánlott napi egy óránál többet néznek képernyőket, a fehérállomány lassabban fejlődik, ez pedig azért probléma, mert a fehérállomány fontos szerepet játszik a nyelvtanulás, az olvasás és a kognitív képességek fejlődésében - derült ki a JAMA Network amerikai orvostudományi lapjában megjelent kutatásból, írta meg az Index.

A kutatás során MRI-vel vizsgáltak három és öt év közötti gyerekeket. Az eredményekből az látszódott, akik túl sokat néztek tv-t, használtak telefont, számítógépet vagy tabletet, nekik kevésbé volt fejlett a fehérállományuk társaiknál. Az MRI mellett folytatott tesztek is arra következtettek, hogy a sok képernyőnézés hozzájárult a gyengébb olvasási képességhez, a kevésbé kifejező nyelvhasználathoz és a gyengébb gyors tárgymegnevezési teszteredményekhez is.

Változik az iskolaérettség felmérésének módja: vizsgálatot indított az ombudsman

Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.

Az agy márpedig az első öt évben fejlődik a leggyorsabban. Ebben a korban a legformázhatóbb, mindent magába szív, – magyarázta John Hutton, a Cincinnati Gyermekkórház orvosa és kutatója. A fehérállomány szerkezetének fejlesztése és felépülése olvasással, zenetanulással, sőt akár zsonglőrködéssel is elérhető - tették hozzá.

A felmérésben részt vevők 90 százaléka már egy éves korára felhasználóvá vált. Szüleik bevallása szerint naponta átlagosan két órát töltenek képernyő előtt, de volt köztük olyan, aki öt órán át mobilozott - írják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tanulási nehézséget okoz a túl sok tévé és a kevés meseolvasás? Ezektől (is) függ az iskolaérettség

Sok olyan óvodás van, aki kimarad az olvasás, a történetmesélés élményéből. A kutatások szerint ők kevésbé lesznek később motiváltak az olvasásra, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd tanulási nehézségekkel. Ez azzal is összefügghet, hogy akinek rendszeresen mesélnek, azzal valószínűleg többet is beszélgetnek, játszanak a szülők, és ez fordítva is igaz - mondta az Eduline-nak Kovácsné Kelemen Anikó óvodapszichológus, aki az iskolaérettségről, a túlzásba vitt "képernyőzés" hatásairól is beszélt.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.