A 18-30 közötti, felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésben tanuló felnőttek körében 30 százalék azoknak az aránya, akiknek alig van elképzelésük arról, milyen pályát látnak maguk előtt. Minden negyedik középiskolás szintén ebben a helyzetben van, ha a továbbtanulásról van szó - derül ki egy friss kutatásból.
Az Orientify által végzett kutatásban 635 középiskolást és 474 munka mellett tanuló felnőttet kérdeztek a pályaválasztásról. A 18-30 év közöttiek közül 322-en a felsőoktatásban tanultak és részmunkaidőben dolgoztak, 152-en pedig teljes munkaidő mellett végeztek OKJ-s képzést.
Az eredmények szerint a felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésen tanuló 18-30 évesek 5,3 százaléka egyáltalán nem tudja, milyen szakterületen helyezkedjen el a végzést követően, majdnem minden tizedik diáknak pedig csak egy általánosan megfogalmazható irány van a fejében. 13,5 százalékuk még nem döntötte el, a szaknak vagy szakmának megfelelő területen folytatja-e a pályáját. Azt, hogy már tudja, melyik szakterület vagy munkakör való neki, csak minden ötödik felnőtt tanuló válaszolta.
A 17-18 éves középiskolások körében 12,5 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudják, milyen irányt válasszanak a középiskola után, 12,2 százaléknak pedig csak egy általános irány van a fejében. A diákok 17,4 százaléka viszont úgy érzi, már tudja, merre haladjon tovább.
A pályaválasztási nehézség elsőszámú oka a kutatás szerint (ezt a kérdéssort 318-an töltötték ki) a döntésképtelenség: a felnőtt diákok 26, a középiskolások 34 százaléka gondolja úgy, hogy nehezen hoz döntést. Majdnem minden harmadik 17-18 éves úgy érzi, nem tudja, mi érdekli és miben igazán jó - az egyetemisták és OKJ-s képzésben részt vevők között ez az arány 17 százalék. A felnőttek körében nagyobb probléma, hogy nincs elég információjuk a lehetőségekről - ezt minden ötödik válaszadó érzi így, a középiskolások körében pedig 17 százalék jelölte ezt meg problémaként.
Ha ti is bizonytalanok vagytok, itt ajánlottunk pályaválasztási teszteket, itt pedig arról olvashattok, hogy hogyan szerezhettek munkatapasztalatot már a felsőoktatási tanulmányok alatt.
Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Képzési területi lista
A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
