Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 18-30 közötti, felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésben tanuló felnőttek körében 30 százalék azoknak az aránya, akiknek alig van elképzelésük arról, milyen pályát látnak maguk előtt. Minden negyedik középiskolás szintén ebben a helyzetben van, ha a továbbtanulásról van szó - derül ki egy friss kutatásból.
Az Orientify által végzett kutatásban 635 középiskolást és 474 munka mellett tanuló felnőttet kérdeztek a pályaválasztásról. A 18-30 év közöttiek közül 322-en a felsőoktatásban tanultak és részmunkaidőben dolgoztak, 152-en pedig teljes munkaidő mellett végeztek OKJ-s képzést.
Az eredmények szerint a felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésen tanuló 18-30 évesek 5,3 százaléka egyáltalán nem tudja, milyen szakterületen helyezkedjen el a végzést követően, majdnem minden tizedik diáknak pedig csak egy általánosan megfogalmazható irány van a fejében. 13,5 százalékuk még nem döntötte el, a szaknak vagy szakmának megfelelő területen folytatja-e a pályáját. Azt, hogy már tudja, melyik szakterület vagy munkakör való neki, csak minden ötödik felnőtt tanuló válaszolta.
A 17-18 éves középiskolások körében 12,5 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudják, milyen irányt válasszanak a középiskola után, 12,2 százaléknak pedig csak egy általános irány van a fejében. A diákok 17,4 százaléka viszont úgy érzi, már tudja, merre haladjon tovább.
A pályaválasztási nehézség elsőszámú oka a kutatás szerint (ezt a kérdéssort 318-an töltötték ki) a döntésképtelenség: a felnőtt diákok 26, a középiskolások 34 százaléka gondolja úgy, hogy nehezen hoz döntést. Majdnem minden harmadik 17-18 éves úgy érzi, nem tudja, mi érdekli és miben igazán jó - az egyetemisták és OKJ-s képzésben részt vevők között ez az arány 17 százalék. A felnőttek körében nagyobb probléma, hogy nincs elég információjuk a lehetőségekről - ezt minden ötödik válaszadó érzi így, a középiskolások körében pedig 17 százalék jelölte ezt meg problémaként.
Ha ti is bizonytalanok vagytok, itt ajánlottunk pályaválasztási teszteket, itt pedig arról olvashattok, hogy hogyan szerezhettek munkatapasztalatot már a felsőoktatási tanulmányok alatt.
Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Képzési területi lista
A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.