Friss kutatás: az egyetemisták harmada nem tudja, milyen pályát válasszon a diplomázás után

A 18-30 közötti, felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésben tanuló felnőttek körében 30 százalék azoknak az aránya, akiknek alig van elképzelésük arról, milyen pályát látnak maguk előtt. Minden negyedik középiskolás szintén ebben a helyzetben van, ha a továbbtanulásról van szó - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

Az Orientify által végzett kutatásban 635 középiskolást és 474 munka mellett tanuló felnőttet kérdeztek a pályaválasztásról. A 18-30 év közöttiek közül 322-en a felsőoktatásban tanultak és részmunkaidőben dolgoztak, 152-en pedig teljes munkaidő mellett végeztek OKJ-s képzést.

Az eredmények szerint a felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésen tanuló 18-30 évesek 5,3 százaléka egyáltalán nem tudja, milyen szakterületen helyezkedjen el a végzést követően, majdnem minden tizedik diáknak pedig csak egy általánosan megfogalmazható irány van a fejében. 13,5 százalékuk még nem döntötte el, a szaknak vagy szakmának megfelelő területen folytatja-e a pályáját. Azt, hogy már tudja, melyik szakterület vagy munkakör való neki, csak minden ötödik felnőtt tanuló válaszolta.

A 17-18 éves középiskolások körében 12,5 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudják, milyen irányt válasszanak a középiskola után, 12,2 százaléknak pedig csak egy általános irány van a fejében. A diákok 17,4 százaléka viszont úgy érzi, már tudja, merre haladjon tovább.

A pályaválasztási nehézség elsőszámú oka a kutatás szerint (ezt a kérdéssort 318-an töltötték ki) a döntésképtelenség: a felnőtt diákok 26, a középiskolások 34 százaléka gondolja úgy, hogy nehezen hoz döntést. Majdnem minden harmadik 17-18 éves úgy érzi, nem tudja, mi érdekli és miben igazán jó - az egyetemisták és OKJ-s képzésben részt vevők között ez az arány 17 százalék. A felnőttek körében nagyobb probléma, hogy nincs elég információjuk a lehetőségekről - ezt minden ötödik válaszadó érzi így, a középiskolások körében pedig 17 százalék jelölte ezt meg problémaként.

Ha ti is bizonytalanok vagytok, itt ajánlottunk pályaválasztási teszteket, itt pedig arról olvashattok, hogy hogyan szerezhettek munkatapasztalatot már a felsőoktatási tanulmányok alatt.

Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Képzési területi lista

A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna