Az álhírek problémáját mind a diákok, mind a tanárok jelentősnek látják, az oktatási rendszer ugyanakkor kevésbé képes kezelni ezt a jelenséget főként a pedagógusok leterheltsége miatt. Egy friss kutatás hívja fel a figyelmet a téma fontosságára.
Kritikus gondolkodás, forráselemzői készség - többek között ezeket a készségeket kellene fejleszteni az álhírek ellen, derült ki a tanárok, diákok véleménye alapján végzett felmérésből, amelyet a Political Capital és a Social Development Institute a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben végzett idén. A kutatás három részből állt: online kérdőívvel és az ezekre épülő mélyinterjúkban a 210 középiskolai tanár körében gyűjtöttek adatot, valamint fókuszcsoportos beszélgetések során felmérték a 16-24 éves fiatalok álhírekkel kapcsolatos ismereteit és tudatosságát.
A fókuszcsoportokban (összesen 5 közel 10 fős) végzett, az álhírek beazonosítását és ellenőrzését célzó gyakorlat azt mutatta, bár jó arányban kiszúrták a megadott hírekbe kevert álhíreket, sokan voltak, akik ezeket az álhíreket inkább igaznak tartották - írják, hozzátéve: az álhíreket egyszerű, kulcsszavas Google-kereséssel ellenőrizték, álhírellenőrző, "leleplező" oldalakat azonban nem, vagy alig használtak.
A kérdőívet kitöltő tanárok kétharmada szerint a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek. Éppen ezért - a diákokkal karöltve - vallják, hogy jelentős problémáról, területről van szó, de ezzel az oktatási rendszer nemigen tud foglalkozni szakmai támogatás híján.
A szervezett iskolai programok legnagyobb akadálya, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, oktatási szakemberek nincsenek kellően felkészülve arra, hogyan lehetne, kellene az álhírekkel foglalkozni az iskolában. Emellett az időhiány és a tanárok leterheltsége is jelentős akadály. A tanárok nagy része szerint a téma politikailag érzékeny mivolta okán sincs több fejlesztés, a válaszadók fele pedig bizonytalan abban, hogy lehet-e egyáltalán az iskolában közéleti témájú álhírekről beszélni
- írják az összefoglalóban, a problémafelvetésen túl azonban ötletet is megfogalmaztak a pedagógusok a téma kapcsán. Szerintük részletes útmutatókra, segédanyagokra mindenképp szükség van, ahogy viszonylag nagy igény mutatkozott a tapasztalatcserére, a kollégákkal, szakértőkkel való egyeztetésekre is.
Mindezek ellenére az is kiderült a felmérésből, hogy gyakran előfordul, hogy a pedagógusok – tanórán vagy azon kívül – beszélgetnek a diákjaival álhírekről, nem ritkán a diákok kezdeményezésére. Valamint továbbra is hangsúlyozzák: a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt nagy szerepet kell vállalniuk az álhírek elleni fellépésben és készségfejlesztésben.
A kutatás teljes beszámolóját itt olvashatjátok el.
Kötelezők újraszabva: magyar startup interaktív könyvtárát kapja meg ezer diák
Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program indul: 34 vidéki iskolában ezer diák kap hozzáférést az ajánlott és kötelező olvasmányok mellett a kortárs kedvenceket innovatív, interaktív formában kínáló könyvtárhoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
