Az álhírek problémáját mind a diákok, mind a tanárok jelentősnek látják, az oktatási rendszer ugyanakkor kevésbé képes kezelni ezt a jelenséget főként a pedagógusok leterheltsége miatt. Egy friss kutatás hívja fel a figyelmet a téma fontosságára.
Kritikus gondolkodás, forráselemzői készség - többek között ezeket a készségeket kellene fejleszteni az álhírek ellen, derült ki a tanárok, diákok véleménye alapján végzett felmérésből, amelyet a Political Capital és a Social Development Institute a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben végzett idén. A kutatás három részből állt: online kérdőívvel és az ezekre épülő mélyinterjúkban a 210 középiskolai tanár körében gyűjtöttek adatot, valamint fókuszcsoportos beszélgetések során felmérték a 16-24 éves fiatalok álhírekkel kapcsolatos ismereteit és tudatosságát.
A fókuszcsoportokban (összesen 5 közel 10 fős) végzett, az álhírek beazonosítását és ellenőrzését célzó gyakorlat azt mutatta, bár jó arányban kiszúrták a megadott hírekbe kevert álhíreket, sokan voltak, akik ezeket az álhíreket inkább igaznak tartották - írják, hozzátéve: az álhíreket egyszerű, kulcsszavas Google-kereséssel ellenőrizték, álhírellenőrző, "leleplező" oldalakat azonban nem, vagy alig használtak.
A kérdőívet kitöltő tanárok kétharmada szerint a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek. Éppen ezért - a diákokkal karöltve - vallják, hogy jelentős problémáról, területről van szó, de ezzel az oktatási rendszer nemigen tud foglalkozni szakmai támogatás híján.
A szervezett iskolai programok legnagyobb akadálya, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, oktatási szakemberek nincsenek kellően felkészülve arra, hogyan lehetne, kellene az álhírekkel foglalkozni az iskolában. Emellett az időhiány és a tanárok leterheltsége is jelentős akadály. A tanárok nagy része szerint a téma politikailag érzékeny mivolta okán sincs több fejlesztés, a válaszadók fele pedig bizonytalan abban, hogy lehet-e egyáltalán az iskolában közéleti témájú álhírekről beszélni
- írják az összefoglalóban, a problémafelvetésen túl azonban ötletet is megfogalmaztak a pedagógusok a téma kapcsán. Szerintük részletes útmutatókra, segédanyagokra mindenképp szükség van, ahogy viszonylag nagy igény mutatkozott a tapasztalatcserére, a kollégákkal, szakértőkkel való egyeztetésekre is.
Mindezek ellenére az is kiderült a felmérésből, hogy gyakran előfordul, hogy a pedagógusok – tanórán vagy azon kívül – beszélgetnek a diákjaival álhírekről, nem ritkán a diákok kezdeményezésére. Valamint továbbra is hangsúlyozzák: a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt nagy szerepet kell vállalniuk az álhírek elleni fellépésben és készségfejlesztésben.
A kutatás teljes beszámolóját itt olvashatjátok el.
Kötelezők újraszabva: magyar startup interaktív könyvtárát kapja meg ezer diák
Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program indul: 34 vidéki iskolában ezer diák kap hozzáférést az ajánlott és kötelező olvasmányok mellett a kortárs kedvenceket innovatív, interaktív formában kínáló könyvtárhoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
