Kiderült, hogyan teljesítenek a magyar felnőttek a szövegértés, a problémamegoldás és a számolás területén

William Thorn, a felmérést szervező OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vezető elemzője elmondta, hogy a PIAAC felmérésben a kérdőívek szövegértési, számolási feladatokat tartalmaztak, illetve a problémamegoldást vizsgálták számítógépes környezetben. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes készségeket a válaszadók mennyire tudják a mindennapi életben használni. Példaként az adóbevallás szövegének értelmezését és koncertjegy online vásárlását említette. A vezető elemző közölte, a szövegértési és a számolási készséget vizsgáló feladatokban egyaránt Japán érte el a legmagasabb pontszámot, a problémamegoldást tekintve viszont már Új-Zéland és Svédország végzett az élen.

Lukács Fruzsina, a PIAAC nemzeti projektmenedzsere elmondta, hogy Magyarországon a 16-65 éves korosztályból 6149 emberrel készítettek sikeres interjút. A felmérés a szövegértési, a számolási és az infokommunikációs készségek felmérése mellett vizsgálta a válaszadók képzettségét, korábbi és jelenlegi munkáját is.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlaga alatt helyezkedik el egy kicsivel. Példaként említette, hogy Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.

Lukács Fruzsina hozzátette, a magyar felnőtt lakosság körében a szövegértési feladatoknál a 25-34 évesek teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb átlagpontszámot az 55-65 évesek szerezték. Érdekességként megjegyezte, hogy míg a számolási készség nem mutatott eltérést nemek szerint, a problémamegoldó készséget igénylő feladatoknál a férfiak jobban teljesítettek.

A helyszínen kiadott közlemény szerint a PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés. Magyarországon a felmérés megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával. 

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, a kompetenciamérés segít a kormánynak és azon belül az egyes szakpolitikáknak meghatározni a lakosság készségeinek és képességeinek fejlesztési irányait. Mindez fontos a munkaerőpiac szempontjából, mert ma már az adott ágazatok által elvárt kompetenciákkal rendelkező munkavállalókra van szükség - tette hozzá.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közneveléséért felelős államtitkára szerint a PIAAC felmérés és azon belül főként a számolási készségek mérése visszaigazolta, hogy a magyar oktatási rendszer eredményesen működik.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: a gazdaság szereplőinek visszajelzései alapján határozták meg, hogy a munkáltatók milyen készségeket és képességeket várnak el a dolgozóktól, az így felállított tíz pontból álló lista tartalmazza egyebek mellett a problémamegoldást, az együttműködést, a kreativitást, az innovációt és a digitális kompetenciát is. Hozzátette: mindezeknek, valamint az ipar 4.0  stratégia figyelembevételével alakították ki a szakképzés átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek az általános vitája már véget ért.

Pölöskei Gáborné azt mondta: az ITM a szakképzés és a felnőttképzés kialakításánál is egy rugalmas rendszer kiépítésére törekszik. Ezt szolgálja, hogy a korábbi 759 szakma helyett, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazott, 174 alapszakmát határoztak meg. A felnőttek két alapszakmát az iskolarendszerben továbbra is ingyenesen szerezhetnek.