Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Továbbra is változatlanok az eredmények: nem javultak látványosan, de legalább nem is romlottak - ez derült ki a 2018-as kompetenciamérés tegnap nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai felmérés átlageredményei, minden évfolyamon szinte teljesen megegyeznek a tavalyi értékekkel, míg nyolcadikos és a tizedikes diákok szövegértési eredményi kicsivel jobbak a tavalyinál, azonban a hatodikasok teljesítménye valamivel romlott.
OKM2018 Országos jelentés
OKM2018 Országos jelentés
„Enyhe ingadozásokat láthatunk a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést” - írja az Oktatási Hivatal elemzésében. Hozzáteszik: fontos hangsúlyozni, hogy az átlageredményeinek kismértékű változásával párhuzamosan az egyes intézmények szintjén komoly változások történhetnek az eredményekben.
Hatalmasak a területi különbségek
Az előző évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesít jobban a kompetenciaméréseken, és az észak-magyarországi valamint az észak-alföldi régió van lemaradásban. Valamint elmondható, hogy a községekben élő tanulók és a budapesti diákok teljesítménye még mindig a teljesítményi skála két végpontján áll.
A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben
OKM2018 Országos jelentés
A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben
OKM2018 Országos jelentés
A megyék közötti különbségek matematikából 98–122, szövegértésből 117–130 pont között váltakoznak. Az eredményekből továbbá kiderül, hogy „a területi különbségek szövegértésből és matematikából is a 8. évfolyamon a legnagyobbak.”
| Több mint kétszázezer diák írta meg a tesztet |
| Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-es kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az úgynevezett tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre. |
Továbbra is a szakközépiskolák zárják a sort
Az előző évekhez hasonlóan a szakközépiskolások - korábbi szakiskolások - eredményei a legelszomorítóbbak. Az elemzés szerint kifejezetten aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben tanulók teljesítménye. „Amellett, hogy a szakközépiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írja a legfrissebb elemzés.
Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása
OKM2018 Országos jelentés
Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása
OKM2018 Országos jelentés
Az adatokból az is kiderül, hogy „egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem”. Az elemzés szerint „az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható. Például a szakközépiskolások eredményei nem azért alacsonyabbak, mert ők szakközépiskolába járnak, hanem azért járnak szakközépiskolába, mert eredményeik alacsonyabbak.”
A különbség azonban már korábban kirajzolódik, ugyanis „a később szakközépiskolákban továbbtanulók már a 6. évfolyam végén is alacsonyabb eredményt értek el átlagosan szövegértésből és matematikából, mint más képzési formákban továbbtanuló társaik” – emeli ki a felmérés elemzése. „Ezt követően a 8. évfolyamra a fejlődésük mértéke kisebb volt, mint a többi képzési formában tanuló társaiké, majd a szakközépiskolában a 9–10. évfolyamon matematikai eszköztudásuk és szövegértési képességeik lényegében nem fejlődtek tovább” – olvasható az elemzésben.
Magántanulók, pedagógushiány, igazgatóválasztás: a köznevelési törvényről vitáznak
Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat jó lépéseket, többnyire egyszerűsítő, illetve alkotmánybírósági döntésből eredő változtatásokat tartalmaz. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
