Ha egy pályakezdő fél évnél tovább nem talál megfelelő munkát, később még nehezebben boldogulhat a korai munkanélküliség miatt.
Ahogyan azt mi is megírtuk a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, a 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli. A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban Európában egyébként nálunk a legmagasabb. Egy tanulmányból az is kiderült, ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját. Ezt a tanulmányt nézte meg részletesebben a Népszava.
Csillag Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a 2011-2012-ben érettségizett, és ezután felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáját vizsgálta meg: milyen munkaerőpiaci helyzetben lesz öt évvel az érettségi után társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi megszerzését követő két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként - írják, hozzátéve: már az is beszédes adat, hogy a fiataloknak mindössze 60 százaléka nem volt regisztrált álláskereső vagy közmunkás az érettségi utáni két évben, negyedük fél évig keresett munkát, a többiek még annál is hosszabban.
Negatív jelzés
A tanulmány szerint hosszú távon is meghatározó lehet, ha egy fiatal munkanélküliként kezdi munkaerőpiaci pályafutását. Egy 7-12 hónapos munkanélküliség már negatívan befolyásolja a későbbi esélyeket. Részben azért, mert éppen abban az időszakban nem fejlődik, amikor kortársai a szakma alapjait a gyakorlatban is elsajátítják. Részben pedig azért, mert a munkáltatók szemében is negatív jelzésként hathat a korábbi munkanélküliség ténye – hívta fel a figyelmet a legújabb Munkaerőpiaci tükörben megjelent tanulmányában Csillag Márton.
Ha pedig nemcsak munkanélküliségről, hanem ez idő alatt közfoglalkoztatottságról is van szó, az még jobban beárnyékolhatja a pályakezdők jövőjét. A közmunka egyértelműen előre jelzi a későbbi munkanélküliségbe vagy további közfoglalkoztatásba való „bennragadást” – fogalmaz a kutató. Kiderült, a kutatásban szereplő fiatalok csaknem 6 százaléka ebbe a körbe tartozott.
A munkanélküliség negatív következményei a bérekben is megmutatkoztak: a munkanélküliséggel indító fiatalok később mintegy 10 százalékkal kevesebbet kerestek, valamint nagyobb eséllyel végeztek olyan munkát, amihez túlképzettek voltak. Mindez különösen azokat érintette negatívan, akik tartós munkanélküliek és közfoglalkoztatottak is voltak, mivel náluk a túlképzettség esélye mintegy másfélszer magasabb volt „simán” induló társaikhoz képest.
Egyre több a végzettség nélküli fiatal, újra előtérbe került a tankötelezettség korhatárának kérdése
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
