Friss kutatás: Magyarországon a legmagasabb a nem tanulók és nem is dolgozók aránya

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya is magas, de a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban is nálunk a legmagasabb. Ez pedig minden téren komoly gondokat okoz.

  • Eduline

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya sokkal magasabb az uniós átlagnál, 2018-ban a 18-24 éves korosztályban az EU országok 10,6 százalékos átlagához képest 12 és fél százalék volt. Ezen belül a magyar lányok közül sokkal többen maradnak ki az iskolából, mint máshol.

Az általános uniós csökkenéssel szemben ráadásul nálunk 2015 óta nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, tehát egyre távolabb kerülünk a 2020-ra kitűzött 10 százalékos közösségi céltól. Ha pedig kitágítjuk az életkori határokat, akkor kiderül, hogy a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban Európában nálunk a legmagasabb - írja a Népszava a Munkaerőpiaci tükör friss kutatásaira hivatkozva.

A kötetből az is kiderül, a változó piaci elvárásokhoz az tud alkalmazkodni, aki olyan készségekre, ismeretekre tett szert, amelyekkel könnyen tud váltani akár különböző foglalkozások között is. Az egyik tanulmány szerint, azokban az országokban, ahol az oktatás az általános ismeretek megszerzésére helyezi a hangsúlyt, könnyebb az alkalmazkodás a munkaerőpiac igényeihez. Ahol azonban inkább a szakmaspecifikus ismeretek átadását tartja fontosnak az iskolai oktatás, ott később kisebb lesz a mobilitás.

Egy másik elemzés arra mutat rá, hogy „ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját”. A munkanélküli időszakban általában nem fejlődik semmit, a munkáltatók szemében pedig óriási hátrány, ha fél évnél tovább nem dolgozik valaki.

Friss kutatás: az egyetemisták harmada nem tudja, milyen pályát válasszon a diplomázás után

A 18-30 közötti, felsőoktatásban vagy OKJ-s képzésben tanuló felnőttek körében 30 százalék azoknak az aránya, akiknek alig van elképzelésük arról, milyen pályát látnak maguk előtt. Minden negyedik középiskolás szintén ebben a helyzetben van, ha a továbbtanulásról van szó - derül ki egy friss kutatásból.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna