Friss kutatás: ennyibe kerül egyetemistának lenni

A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.

  • Eduline

A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként. A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, amely tipikusan a szülőktől, nagyszülőktől kapott támogatásból, saját keresetből, illetve ösztöndíjból tevődik össze. Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élő fiatalok, valamint a szorgalmi időszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.

A kutatásban részt vevő hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58%-ának kell számolnia. A többség (38%) a szemeszter idején is otthon él családjával, az albérletet (27%) és a kollégiumot (25%) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8%-a rendelkezik.

A hallgatók 91%-a szokott valamilyen rendszerességgel munkát vállalni. A tanulmányok melletti munkavállalás elsődleges oka (68%) egyértelműen a bevételszerzés, a szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13%-át, az elhelyezkedési esélyek megteremtése 10%-át motiválja ebben első helyen. A megkérdezettek harmada a szorgalmi időszak alatt is rendszeresen dolgozik, ők jellemzően szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59%-a dolgozik rendszeresen, 28% alkalmanként, és jelentős többségük könnyű fizikai munkát végez.

Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk

Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.

Az átlagbérre vágynak pályakezdőként is az egyetemisták

A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni első állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevőknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a műszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók, háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelő területen találnak munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen időtávban külföldön is dolgozni, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.

Minden második egyetemista már a tanulmányai alatt is félretesz

A megkérdezett diákok háromnegyede gyűjt pénzt valamilyen célra, havi rendszerességgel az összes válaszadó 56%-a spórol, ők jellemzően 10 és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre. A takarékoskodás két fő célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43%), valamint a különböző fogyasztási cikkek megvásárlása (41%), de sokan gyűjtenek lakásra és utazásra is (38-38%).

Ennyit keres a magyar? Itt vannak a legfrissebb adatok az átlagbérekről

Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.