A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.
A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként. A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, amely tipikusan a szülőktől, nagyszülőktől kapott támogatásból, saját keresetből, illetve ösztöndíjból tevődik össze. Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élő fiatalok, valamint a szorgalmi időszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.
A kutatásban részt vevő hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58%-ának kell számolnia. A többség (38%) a szemeszter idején is otthon él családjával, az albérletet (27%) és a kollégiumot (25%) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8%-a rendelkezik.
A hallgatók 91%-a szokott valamilyen rendszerességgel munkát vállalni. A tanulmányok melletti munkavállalás elsődleges oka (68%) egyértelműen a bevételszerzés, a szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13%-át, az elhelyezkedési esélyek megteremtése 10%-át motiválja ebben első helyen. A megkérdezettek harmada a szorgalmi időszak alatt is rendszeresen dolgozik, ők jellemzően szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59%-a dolgozik rendszeresen, 28% alkalmanként, és jelentős többségük könnyű fizikai munkát végez.
Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk
Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Az átlagbérre vágynak pályakezdőként is az egyetemisták
A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni első állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevőknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a műszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók, háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelő területen találnak munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen időtávban külföldön is dolgozni, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.
Minden második egyetemista már a tanulmányai alatt is félretesz
A megkérdezett diákok háromnegyede gyűjt pénzt valamilyen célra, havi rendszerességgel az összes válaszadó 56%-a spórol, ők jellemzően 10 és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre. A takarékoskodás két fő célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43%), valamint a különböző fogyasztási cikkek megvásárlása (41%), de sokan gyűjtenek lakásra és utazásra is (38-38%).
Ennyit keres a magyar? Itt vannak a legfrissebb adatok az átlagbérekről
Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
