Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Egy sikeres felvételi után (többeknél már előtte is) a központi kérdés az, hogy albérletbe vagy kollégiumba költözzön a diák adott egyetem városában. Az esetleges tandíj mellett ugyanis az albérlet jelenti a legnagyobb kiadást egy egyetemista életében. De mielőtt még a bérleti díjakról lenne szó, lássuk, hogyan alakulnak a tandíjak egyes egyetemeken.
Ha önköltséges képzésre sorolnak bennetek, nem árt tudni, hogy mekkora tandíjat kell fizetnetek félévenként. 180 ezertől egészen 500-800 ezer forintig is rúghat a kötelező tandíj, de az orvosi és fogorvosi képzések esetén több mint egy millió forintba kerül egy félév. Ezért is érdemes jól megnézni a felvételi tájékoztatót, már a jelentkezéskor fontos, hogy tudjátok, hogy mire számíthattok.
Ami pedig a legégetőbb kérdést jelenti, a lakhatás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kollégiumba vagy albérletbe kerültök. Előbbibe bekerülni kész kuriózumnak számít, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell havonta 20 ezer forintnál többet fizetni, a helyek azonban szempillantás alatt betelnek. Tavaly például Budapesten négy-ötszörös volt a jellemző túljelentkezés. Az albérleti díjak azonban ennél jóval magasabban vannak. Miskolcon az átlagos bérleti díj 70-75 ezer forint között mozog, szobát pedig 30-35 ezer forintért lehet bérelni. A fővárosban nagyjából 50 ezer forintért lehet szobát bérelni a 150 ezer forintos havi átlagos bérleti díj mellett.
Jegyek, bérletek
Aki pedig távolabbi egyetemvárosba kerül, a rendszeres haza- és városon belüli utazásokkal is számolnia kell. Emiatt akár érdemes lehet fontolóra venni egy havi vagy negyed-, féléves bélet megvásárlását is - legyen az vonat, távolsági busz vagy éppen tömegközlekedés. A diákkedvezmény kihasználása pedig nemcsak utazás, az étkezési és szórakozási lehetőségeket is érdemes felkutatni.
Mindent egybevéve - ahogyan azt már korábban is megírtuk - a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek. A szülőknek azonban nem szabad elfelejteni, az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény, ellenben jó ha időben megismerik az egyetemi ösztöndíj vagy éppen diákhitel lehetőségeit.
Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
