Mennyibe kerül egyetemistának lenni? Mutatjuk

Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.

  • Eduline

Egy sikeres felvételi után (többeknél már előtte is) a központi kérdés az, hogy albérletbe vagy kollégiumba költözzön a diák adott egyetem városában. Az esetleges tandíj mellett ugyanis az albérlet jelenti a legnagyobb kiadást egy egyetemista életében. De mielőtt még a bérleti díjakról lenne szó, lássuk, hogyan alakulnak a tandíjak egyes egyetemeken.

Ha önköltséges képzésre sorolnak bennetek, nem árt tudni, hogy mekkora tandíjat kell fizetnetek félévenként. 180 ezertől egészen 500-800 ezer forintig is rúghat a kötelező tandíj, de az orvosi és fogorvosi képzések esetén több mint egy millió forintba kerül egy félév. Ezért is érdemes jól megnézni a felvételi tájékoztatót, már a jelentkezéskor fontos, hogy tudjátok, hogy mire számíthattok.

Ami pedig a legégetőbb kérdést jelenti, a lakhatás. Egyáltalán nem mindegy, hogy kollégiumba vagy albérletbe kerültök. Előbbibe bekerülni kész kuriózumnak számít, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell havonta 20 ezer forintnál többet fizetni, a helyek azonban szempillantás alatt betelnek. Tavaly például Budapesten négy-ötszörös volt a jellemző túljelentkezés. Az albérleti díjak azonban ennél jóval magasabban vannak. Miskolcon az átlagos bérleti díj 70-75 ezer forint között mozog, szobát pedig 30-35 ezer forintért lehet bérelni. A fővárosban nagyjából 50 ezer forintért lehet szobát bérelni a 150 ezer forintos havi átlagos bérleti díj mellett.

Jegyek, bérletek

Aki pedig távolabbi egyetemvárosba kerül, a rendszeres haza- és városon belüli utazásokkal is számolnia kell. Emiatt akár érdemes lehet fontolóra venni egy havi vagy negyed-, féléves bélet megvásárlását is - legyen az vonat, távolsági busz vagy éppen tömegközlekedés. A diákkedvezmény kihasználása pedig nemcsak utazás, az étkezési és szórakozási lehetőségeket is érdemes felkutatni.

Mindent egybevéve - ahogyan azt már korábban is megírtuk - a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek. A szülőknek azonban nem szabad elfelejteni, az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény, ellenben jó ha időben megismerik az egyetemi ösztöndíj vagy éppen diákhitel lehetőségeit.

Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.