Kollégiumi helyzet: négyszer több a hallgató, mint a kollégiumi férőhely

Magyarországon az állami felsőoktatásban ma 44 444 hallgatót tudnak fogadni az intézmények kollégiumai. Ennél azonban csak nappali tagozatos hallgatóból 2017/18-ban több mint négyszer több volt.

  • Eduline
pixabay

Sok helyen tehát óriási, akár négy-ötszörös a túljelentkezés a meghirdetett ágyakra, míg máshol, kevésbé népszerű egyetemek esetében kihasználatlanul állnak az épületek. Rengeteg hallgató lakhatási helyzetét nehezíti ráadásul az is, hogy a fővárásoban, illetve a legnagyobb egyetemvárosokban évről évre egyre drágábbak az albérletek is - írja a Pénzcentrum.

Akik bekerülnek, duplán jól járnak, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell - néhány kivétellel - 20 000 forintnál többet fizetniük, és sok helyen kétágyas szobák és szobánkénti vizesblokk áll a hallgatók rendelkezésére.

Bár Magyarországon a 2005/06-os tanév óta folyamatosan csökken a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók száma, az állami felsőoktatásban tanuló hallgatók részére összesen csupán 44 444 férőhely áll rendelkezésre - mondta el az oldalnak Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke. Ez a szám még mindig negyede a hallgatói összlétszámnak a legfrissebb adatok alapján.

Budapesten és Gödöllőn akár négy-ötszörös túljelentkezéssel is számolni lehet. Aki pedig nem kerül be kollégiumba, annak albérleti kiadásokkal kell számolnia. A FEKOSZ elnöke az egyre magasabb albérleti árakkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy "az elmúlt években egyre több külföldi hallgató érkezett magyar egyetemvárosokba, ami tovább növelte az amúgy sem alacsony albérlet árakat ezeken a helyeken."

A helyzetre megoldást jelenthet többek között a 2016 végén elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia, illetve szintén előremutató, hogy a fővárosban terveznek egy diákvárost, amely 8000 hallgató számára teszi majd elérhetővé a kollégiumot.

Tíz dolog, amire minden kollégistának szüksége lesz szeptembertől

Sok mindent be kell pakolnotok, ha most kezditek az egyetemet, főiskolát, és kollégiumba fogtok költözni. Lesz-e elég áramforrás, sötétítő vagy elég evőeszköz? Összegyűjtöttünk tíz olyan dolgot, amit mindenképp vigyetek magatokkal, ha koliba költöztök. 1. Hosszabbító, elosztó Az egyik legfontosabb. Mi van, ha nincs az ágy mellett konnektor, vagy ha csak egy van a szobában.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.