Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek, minden negyedik hallgató azonban 50 ezer forintnál kevesebbet költ egy hónapban - derül ki az Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.
Mindez jól jelzi, hogy a hallgatók nagy része igen szoros költségvetéssel számol: a fővárosban 50 ezer forintért szobát alig lehet bérelni, az átlagos havi bérleti díj egy lakásért 150 ezer forint.
A nappali tagozatosok költségeit leginkább a szülők állják: a hallgatók több mint 90 százaléka kap otthonról anyagi támogatást, amelynek a mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, átlagosan 81 ezer forintot tesz ki havonta.
Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él
A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.
A hallgatók több mint fele saját keresetből is gazdálkodik, bevételük átlagosan 35 ezer forint havonta. "Emellett – csakúgy, ahogy a főállás mellett a munkaerőpiacon – a párhuzamos pénzszerző tevékenység csak jelenlegi tevékenységük (azaz tanulmányaik) vagy szabadidejük és rekreációs idejük rovására vállalható" - írják az elemzésben.
Az ösztöndíjakra, állami támogatásokra nem igazán támaszkodhatnak a hallgatók: viszonylag kevesen kapnak ilyen juttatást, ráadásul ezek önmagukban nem fedezik a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket, folyósításuk nem folytonos, kevéssé tervezhető.
A diákhitel lehetőségével a nappalisok 8 százaléka él, ők azonban viszonylag magas összeget igényelnek, a kutatók által megkérdezettek átlagosan havi 64 ezer forintot kapnak.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.