Egyre több a depressziós diák: ide vezet a túlterheltség és a stressz

Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?

  • Eduline
Pixabay

Egyre több diák szenved valamilyen mentális betegségben, különösen a 13-18 éveseknél egyre gyakrabban diagnosztizálnak depressziót - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Franziska Klemm német pszichológus a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy mi az, amit a tanárok és a szülők tehetnek.

"A depresszió a túlterheltség és a stressz következménye. A szülőknek és a tanároknak mindenképpen figyelmeztető jelként kell kezelniük, hogy a diagnózisok több mint 100 százalékkal nőttek" - mondja Franziska Klemm.

A pszichológus szerint az iskolában különösen a verseny- és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket, de ehhez hozzájárulnak a konfliktusok a barátokkal, a közösségi médiában megjelenő problémák is. Azt is feltételezik, hogy az iskola és a szabadidő összehangolása is problémás.

Az átlagos nem elég jó?

A gyerekek gyakran azt kapják közvetlen környezetüktől: nem elég az, hogy iskolába járnak és tanulnak. Nem elég az átlagos teljesítés, többet kell mutatniuk - véli Franziska Klemm, aki szerint ez a nyomás állandó stresszhez vezet.

A pszichológus szerint fontos, hogy a szülők felmérjék, jól reagál-e gyermekük az iskolai elvárásokra, igényekre vagy segítségre van-e szüksége. Franziska Klemm szerint a szülőknek nem csak a tanárokkal, a gyerekkel is beszélniük kell, de más módon is segíthetnek: meg kell mutatniuk a gyermeküknek, hogy hogyan birkózhatnak meg a stresszes helyzetekkel, például egy fontos vizsgával.

A tanároknak nem csak az osztályra kell koncentrálniuk, hanem az egyes diákokra is - mondja Franziska Klemm. Szerinte jó lenne, ha a szülők és a tanárok rendszeresen beszélgetnének a tanulókról, így a problémákat korán felismerhetnék és időben cselekedhetnének.

Sokszor a szülők okozzák a diákok túlterheltségét a Klebelsberg Központ elnöke szerint

Nem olyan rossz a helyzet, mint azt néhány helyen sugallják - mondta a pedagógushiányról Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke. "Az iskola mellett a szülők felelősségét is végig kell gondolni ebben a kérdésben, hiszen sok esetben ők maguk íratják be rengeteg különórára a gyermekeiket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.