Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

  • Eduline

A nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek, minden negyedik hallgató azonban 50 ezer forintnál kevesebbet költ egy hónapban - derül ki az Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.

Mindez jól jelzi, hogy a hallgatók nagy része igen szoros költségvetéssel számol: a fővárosban 50 ezer forintért szobát alig lehet bérelni, az átlagos havi bérleti díj egy lakásért 150 ezer forint.

A nappali tagozatosok költségeit leginkább a szülők állják: a hallgatók több mint 90 százaléka kap otthonról anyagi támogatást, amelynek a mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, átlagosan 81 ezer forintot tesz ki havonta.

Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él

A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.

A hallgatók több mint fele saját keresetből is gazdálkodik, bevételük átlagosan 35 ezer forint havonta. "Emellett – csakúgy, ahogy a főállás mellett a munkaerőpiacon – a párhuzamos pénzszerző tevékenység csak jelenlegi tevékenységük (azaz tanulmányaik) vagy szabadidejük és rekreációs idejük rovására vállalható" - írják az elemzésben.

Az ösztöndíjakra, állami támogatásokra nem igazán támaszkodhatnak a hallgatók: viszonylag kevesen kapnak ilyen juttatást, ráadásul ezek önmagukban nem fedezik a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket, folyósításuk nem folytonos, kevéssé tervezhető.

A diákhitel lehetőségével a nappalisok 8 százaléka él, ők azonban viszonylag magas összeget igényelnek, a kutatók által megkérdezettek átlagosan havi 64 ezer forintot kapnak.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.