Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

  • Eduline

A nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek, minden negyedik hallgató azonban 50 ezer forintnál kevesebbet költ egy hónapban - derül ki az Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.

Mindez jól jelzi, hogy a hallgatók nagy része igen szoros költségvetéssel számol: a fővárosban 50 ezer forintért szobát alig lehet bérelni, az átlagos havi bérleti díj egy lakásért 150 ezer forint.

A nappali tagozatosok költségeit leginkább a szülők állják: a hallgatók több mint 90 százaléka kap otthonról anyagi támogatást, amelynek a mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, átlagosan 81 ezer forintot tesz ki havonta.

Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él

A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.

A hallgatók több mint fele saját keresetből is gazdálkodik, bevételük átlagosan 35 ezer forint havonta. "Emellett – csakúgy, ahogy a főállás mellett a munkaerőpiacon – a párhuzamos pénzszerző tevékenység csak jelenlegi tevékenységük (azaz tanulmányaik) vagy szabadidejük és rekreációs idejük rovására vállalható" - írják az elemzésben.

Az ösztöndíjakra, állami támogatásokra nem igazán támaszkodhatnak a hallgatók: viszonylag kevesen kapnak ilyen juttatást, ráadásul ezek önmagukban nem fedezik a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket, folyósításuk nem folytonos, kevéssé tervezhető.

A diákhitel lehetőségével a nappalisok 8 százaléka él, ők azonban viszonylag magas összeget igényelnek, a kutatók által megkérdezettek átlagosan havi 64 ezer forintot kapnak.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.