Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

  • Eduline

A nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások átlagosan 92 787 forintból élnek, minden negyedik hallgató azonban 50 ezer forintnál kevesebbet költ egy hónapban - derül ki az Eurostudent VI nemzetközi hallgatói kutatás magyarországi eredményeiből.

Mindez jól jelzi, hogy a hallgatók nagy része igen szoros költségvetéssel számol: a fővárosban 50 ezer forintért szobát alig lehet bérelni, az átlagos havi bérleti díj egy lakásért 150 ezer forint.

A nappali tagozatosok költségeit leginkább a szülők állják: a hallgatók több mint 90 százaléka kap otthonról anyagi támogatást, amelynek a mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, átlagosan 81 ezer forintot tesz ki havonta.

Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él

A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.

A hallgatók több mint fele saját keresetből is gazdálkodik, bevételük átlagosan 35 ezer forint havonta. "Emellett – csakúgy, ahogy a főállás mellett a munkaerőpiacon – a párhuzamos pénzszerző tevékenység csak jelenlegi tevékenységük (azaz tanulmányaik) vagy szabadidejük és rekreációs idejük rovására vállalható" - írják az elemzésben.

Az ösztöndíjakra, állami támogatásokra nem igazán támaszkodhatnak a hallgatók: viszonylag kevesen kapnak ilyen juttatást, ráadásul ezek önmagukban nem fedezik a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket, folyósításuk nem folytonos, kevéssé tervezhető.

A diákhitel lehetőségével a nappalisok 8 százaléka él, ők azonban viszonylag magas összeget igényelnek, a kutatók által megkérdezettek átlagosan havi 64 ezer forintot kapnak.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.