Fontos infó elsőéves egyetemistáknak: ezekbe a könyvtárakba érdemes beiratkoznotok

Melyik könyvtárba érdemes beiratkozni a fővárosban és milyenek a díjak egyes egyetemi könyvtárakban? Útmutató elsőéves egyetemistáknak.

  • Eduline

Érdemes beiratkozni néhány könyvtárba már az egyetem kezdetekor, főleg azért, mert a regisztrációs héten szuper kedvezmények is szoktak lenni (nem csak) az elsőévesek számára. Valamint jobb, ha belátjátok: az egyetemen nehezen kerülhetitek el a könyvtárbajárást, főként a vizsgaidőszakban nagy szükségetek lesz rá.  A beadandókhoz, különböző kutatásokhoz, valamint a vizsgaidőszakhoz szükséges szakirodalmakért a félév végén előfordul, hogy aki kapja, marja alapon előfordul, aki jóval később veheti kézbe azt a kötetet, amelyből tanulnia kellene.

Megnéztük, hogy egyes fővárosi, illetve egyetemi könyvtárakba milyen áron tudtok majd beiratkozni. A helyben használat, vagyis a könyvtárakban olvasás, kutatás általában ingyenes szokott lenni, de ha valamelyik szakirodalmi vagy éppen szépirodalmi kötetet szeretnétek hazavinni, érdemes beiratkoznotok, és az olvasójegyetekkel bármikor kikölcsöznözhetitek ezeket.

Az egyik legnépszerűbb könyvtárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban félévre elég magas, 4500 forint a beiratkozási díj, három hónapra pedig 3000 forint. Az Országos Széchényi Könyvtár féléves olvasójegyéért már csak 2000 forintot, az egyévesért pedig 3500 forintot kell fizetnetek - plusz 500 forint kártyakészítési díjjal (ez utóbbi több könyvtárban előforduló plusz költség egyébként).

Egyetemi könyvtárak

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárába diákként egész évre 1500 forint ellenében iratkozhattok be, fél évre pedig 1000 forint a költség. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat egy egész tanévben csupán 300 forint kártyadíj ellenében látogathatjátok.

Az ELTE Egyetemi Könyvtárából pedig ingyenesen beiratkozhattok. A Budapesti Corvinus Egyetem könyvtára szintén ingyenes, ugyanakkor 1000 forint kártyadíjjal kell számolnotok a beiratkozáskor.

Jó társ a vizsgaidőszakban

A vizsgaidőszakban nem csak a kényelmes könyvtári környezetre és az elérhető szakirodalmakra támaszkodhattok: az éjszakai baglyoknak kedvezve több egyetemi könyvtár rendszeresen meghosszabbítja a nyitvatartási idejét - van olyan könyvtár, ahol egészen éjfélig tanulhatnak az hallgatók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.