Melyik könyvtárba érdemes beiratkozni a fővárosban és milyenek a díjak egyes egyetemi könyvtárakban? Útmutató elsőéves egyetemistáknak.
Érdemes beiratkozni néhány könyvtárba már az egyetem kezdetekor, főleg azért, mert a regisztrációs héten szuper kedvezmények is szoktak lenni (nem csak) az elsőévesek számára. Valamint jobb, ha belátjátok: az egyetemen nehezen kerülhetitek el a könyvtárbajárást, főként a vizsgaidőszakban nagy szükségetek lesz rá. A beadandókhoz, különböző kutatásokhoz, valamint a vizsgaidőszakhoz szükséges szakirodalmakért a félév végén előfordul, hogy aki kapja, marja alapon előfordul, aki jóval később veheti kézbe azt a kötetet, amelyből tanulnia kellene.
Megnéztük, hogy egyes fővárosi, illetve egyetemi könyvtárakba milyen áron tudtok majd beiratkozni. A helyben használat, vagyis a könyvtárakban olvasás, kutatás általában ingyenes szokott lenni, de ha valamelyik szakirodalmi vagy éppen szépirodalmi kötetet szeretnétek hazavinni, érdemes beiratkoznotok, és az olvasójegyetekkel bármikor kikölcsöznözhetitek ezeket.
Az egyik legnépszerűbb könyvtárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban félévre elég magas, 4500 forint a beiratkozási díj, három hónapra pedig 3000 forint. Az Országos Széchényi Könyvtár féléves olvasójegyéért már csak 2000 forintot, az egyévesért pedig 3500 forintot kell fizetnetek - plusz 500 forint kártyakészítési díjjal (ez utóbbi több könyvtárban előforduló plusz költség egyébként).
Egyetemi könyvtárak
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárába diákként egész évre 1500 forint ellenében iratkozhattok be, fél évre pedig 1000 forint a költség. A BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat egy egész tanévben csupán 300 forint kártyadíj ellenében látogathatjátok.
Az ELTE Egyetemi Könyvtárából pedig ingyenesen beiratkozhattok. A Budapesti Corvinus Egyetem könyvtára szintén ingyenes, ugyanakkor 1000 forint kártyadíjjal kell számolnotok a beiratkozáskor.
Jó társ a vizsgaidőszakban
A vizsgaidőszakban nem csak a kényelmes könyvtári környezetre és az elérhető szakirodalmakra támaszkodhattok: az éjszakai baglyoknak kedvezve több egyetemi könyvtár rendszeresen meghosszabbítja a nyitvatartási idejét - van olyan könyvtár, ahol egészen éjfélig tanulhatnak az hallgatók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
