Eddig négyszáz vélemény és javaslat érkezett a Szülői Hanghoz, amely az oktatást érintő legsúlyosabb problémákat gyűjti össze tanárok, szülők és diákok segítségével.
Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
A Civil Közoktatási Platform még augusztusban levélben fordult Maruzsa Zoltán, közoktatásért felelős államtitkárhoz, a tanévkezdés járványügyi kérdéseire keresve választ. A válasz a napokban megérkezett, a levélből kiderül, nincs szükség védelmi intézkedésekre, a védelmet az oltás garantálja. A CKP azonban más véleményen van.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
"Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást? Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután egy kicsit újragondolták a népszavazási kérdéseket.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.
Ha ti is szeretitek jó előre átlátni, mikor lesz a következő őszi, téli és tavaszi szünet, akkor jó hírünk van: itt már megnézhetitek a dátumokat.
A lassan egy éve tartó vírushelyzet sok mindenre megtanított bennünket. Bár a tervek szerint március 1-jétől újra lesz személyes oktatás a középiskolákban is, az eddig szerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, sőt ezekkel együtt kell újragondolni az egész rendszert.
Karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni.
Nagyon vártuk a második félévet annak reményében, hogy akkor talán már visszaállhat pár dolog a normál kerékvágásba és esetleg kinyitnak az iskolák, egyetemek, de úgy néz ki, hogy erre még várnunk kell egy kicsit. Megnéztük, mi a helyzet a külföldi egyetemeken és iskolákban.
A diákok külföldi nyelvtanfolyamai mellett évi másfél milliárd forintot fordítana a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, de mi lesz a diákokkal?
Titeket is megkérdeztünk arról, hogy milyennek éreztétek a középiskola felvételit. Könnyűnek vagy nehéznek, melyik tűnt egyszerűbbnek, a matek vagy a magyar.
Hogyan rangsorolják a középiskolák a jelentkezőket és mennyiért ér a felvételi vizsga? Mutatjuk.
Alapítványi, magán-, állami és egyházi iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok. Számtalan lehetőség, és számtalan információ. Összeszedtük nektek melyik iskolatípusról mit lehet tudni, hogy könnyebb legyen a választás.
Csak azok az iskolai kirándulások engedélyezettek, amelyen egyazon osztály tanulói vesznek részt. Erről a csütörtöki kormányinfón beszélt Gulyás Gergely.
Szerbiában újranyítottak az iskolák, de még teljesen állt vissza a normál rendszer. Egy hétig tantermi oktatásban vesznek részt a diákok, egy hétig pedig otthonról tanulnak.
Bár a korlátázások nagy részét mindkét országban meghosszabbították, úgy döntöttek, hogy január 18-tól a diákok fokozatosan visszatérhetnek az iskolapadokba.
Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
Hetek óta a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy mikorra várható a pedagógusok oltása, ugyanis az első tervezetben nem kaptak kiemelt helyet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt a kérdésre.
