Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egyre többet tudni az új kormányról és a feladatok szétosztásáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszűnése után az oktatási területek két gigaminisztérium alá fognak tartozni.
Összeszedtük, mikor pihenhetnek az általános- és középiskolások, de mutatjuk azt is, mikorra időzítették a tavaszi szünetet a felsőoktatási intézmények.
Mi kell egy jobban működő közoktatáshoz, hogyan lehetne jobban csinálni? Két tatabányai iskola pedagógusainak megvannak az ötleteik, sőt listába is szedték azokat.
Eddig négyszáz vélemény és javaslat érkezett a Szülői Hanghoz, amely az oktatást érintő legsúlyosabb problémákat gyűjti össze tanárok, szülők és diákok segítségével.
Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
A Civil Közoktatási Platform még augusztusban levélben fordult Maruzsa Zoltán, közoktatásért felelős államtitkárhoz, a tanévkezdés járványügyi kérdéseire keresve választ. A válasz a napokban megérkezett, a levélből kiderül, nincs szükség védelmi intézkedésekre, a védelmet az oltás garantálja. A CKP azonban más véleményen van.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
"Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást? Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután egy kicsit újragondolták a népszavazási kérdéseket.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.
A lassan egy éve tartó vírushelyzet sok mindenre megtanított bennünket. Bár a tervek szerint március 1-jétől újra lesz személyes oktatás a középiskolákban is, az eddig szerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, sőt ezekkel együtt kell újragondolni az egész rendszert.
Nagyon vártuk a második félévet annak reményében, hogy akkor talán már visszaállhat pár dolog a normál kerékvágásba és esetleg kinyitnak az iskolák, egyetemek, de úgy néz ki, hogy erre még várnunk kell egy kicsit. Megnéztük, mi a helyzet a külföldi egyetemeken és iskolákban.
A diákok külföldi nyelvtanfolyamai mellett évi másfél milliárd forintot fordítana a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, de mi lesz a diákokkal?