Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.
Eddig nagyjából 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében nők és gyerekek. Azokra a gyerekekre, akik menedékes kérelemmel Magyarországon maradnak, vonatkoznak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – mondta az Infostartnak Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára.
A több mint 1300 óvodás és iskolás nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár, és a kettős állampolgársággal nem rendelkezők egy része is beszél magyarul, de olyanok is akadnak, akik nem.
A magyarul beszélők viszonylag könnyen be tudnak illeszkedni a magyar rendszerbe, még ha az itthoni és az ukrán tanmenet és a követelmények között jelentős eltérések is vannak. A nehézséget inkább a magyarul nem tudó gyerekek integrálása jelenti: Maruzsa Zoltán szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen beilleszkednek, az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani.
A diákok már nehezebb helyzetben vannak, a magyar oktatási rendszer nem tud teljes ukrán nyelvű képzést biztosítani, nincs erre szakosodott magyar iskola – ráadásul a diákok országszerte különböző intézményekbe járnak. Arra viszont van lehetőségük, hogy délutáni felzárkóztató órákon vagy nyelvtanulást segítő foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek egyéni, ötórás programok, amelyre az állam fejenként havi 130 ezer forint támogatást nyújt.
A tanulás mellett másban is kérhetnek segítségek a menekült diákok, ha például pszichológiai tanácsadásra szorulnak, fordulhatnak a szakszolgálatok szakembereihez.
Vannak olyan diákok is, akik nem kapcsolódtak be a magyar oktatásba, hanem korábbi iskolájuk online óráit követik.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
