Iskola a háború alatt? Nem álltak le az ukrán iskolák, a diákok online tanulnak

A február 24-i orosz támadásokat követően online térbe költöztek az ukrán iskolák, így az órákon azok is részt vehetnek, akik elmenekültek a háborús országból.

  • Bezzeg Hanna

A bő egy hónapja tartó orosz-ukrán konfliktusban közel 400 oktatási intézmény sérült meg, 60 épület pedig teljesen megsemmisült: óvodák, általános- és középiskolák, oktatási központok váltak a háború áldozatává - számol be a Voanews. A február 24-i orosz támadás után az összes ukrán iskola bezárt, a diákonak „szünetet” hirdettek. Márciusban azonban az ország nagy részében újraindult az oktatás, és az ukrán Oktatásügyi Minisztérium garantálja, senkinek sem kell évet ismételnie a háború miatt.

Ukrajna 25 régióból csupán 4 az, ahol a mai napig szünetel a tanítás. Az órákat többnyire online tartják: az oktatási minisztérium a Google-lel közösen egy online, egész Ukrajnára vonatkozó tanmenetet is kidolgozott, amely egy „átlagos” iskolai tanmeneten alapul. Ezekkel a tananyagokkal biztosítják, hogy a tanárok nélkül marad diákok önállóan is folytathassák a tanulást, a magániskolák pedig ingyenes hozzáférést kínálnak kurzusaikhoz. Szakértők szerint nagyon fontos, hogy a gyerekek figyelme elterelődjön a nehézségekről és hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló szabadidejüket.

Mi lesz az érettségizőkkel?

Az érettségi előtt álló diákok különösen nehéz helyzetben vannak, ezek a vizsgák szükségesek ugyanis az egyetemi felvételihez. Az illetékes minisztérium a helyzetre való tekintettel a vizsgák elhalasztását javasolja, de vannak, akik szerint alternatív megoldásokat kell keresni, például csökkenteni a követelményeket.

Azok az ukrán diákok sem maradnak oktatás nélkül, akik elmenekültek a háború elől: Lengyelországban, Moldovában és Németországban is több száz tanulót iskoláztak be, egy olasz iskolában pedig a napokban tapsviharral köszöntötték két új, ukrán diáktársukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.