A február 24-i orosz támadásokat követően online térbe költöztek az ukrán iskolák, így az órákon azok is részt vehetnek, akik elmenekültek a háborús országból.
A bő egy hónapja tartó orosz-ukrán konfliktusban közel 400 oktatási intézmény sérült meg, 60 épület pedig teljesen megsemmisült: óvodák, általános- és középiskolák, oktatási központok váltak a háború áldozatává - számol be a Voanews. A február 24-i orosz támadás után az összes ukrán iskola bezárt, a diákonak „szünetet” hirdettek. Márciusban azonban az ország nagy részében újraindult az oktatás, és az ukrán Oktatásügyi Minisztérium garantálja, senkinek sem kell évet ismételnie a háború miatt.
Ukrajna 25 régióból csupán 4 az, ahol a mai napig szünetel a tanítás. Az órákat többnyire online tartják: az oktatási minisztérium a Google-lel közösen egy online, egész Ukrajnára vonatkozó tanmenetet is kidolgozott, amely egy „átlagos” iskolai tanmeneten alapul. Ezekkel a tananyagokkal biztosítják, hogy a tanárok nélkül marad diákok önállóan is folytathassák a tanulást, a magániskolák pedig ingyenes hozzáférést kínálnak kurzusaikhoz. Szakértők szerint nagyon fontos, hogy a gyerekek figyelme elterelődjön a nehézségekről és hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló szabadidejüket.
Mi lesz az érettségizőkkel?
Az érettségi előtt álló diákok különösen nehéz helyzetben vannak, ezek a vizsgák szükségesek ugyanis az egyetemi felvételihez. Az illetékes minisztérium a helyzetre való tekintettel a vizsgák elhalasztását javasolja, de vannak, akik szerint alternatív megoldásokat kell keresni, például csökkenteni a követelményeket.
Azok az ukrán diákok sem maradnak oktatás nélkül, akik elmenekültek a háború elől: Lengyelországban, Moldovában és Németországban is több száz tanulót iskoláztak be, egy olasz iskolában pedig a napokban tapsviharral köszöntötték két új, ukrán diáktársukat.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
