"Lehet, hogy rend lesz... de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni"

"Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet" – kezdte bejegyzését L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Facebookon, miután egyre jobban körvonalazódik, hogyan fog kinézni az új kormány az Emmi megszűnése után.

  • Eduline

Az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szocikulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom

- írja az Igazgyöngy Alapítvány vezetője arról, hogy mindkét terület a Belügyminisztérium és Pintér Sándor vezetése alá fog tartozni a jövőben. "Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos."

Ezen a két területen is kellenek persze a szabályok, kell a szabályozás, de ez nem írja felül az empatikus attitűdöt, amit elvár tőlem a szakmaiság. Itt lehet visszakérdezni… és elvárható a türelmes magyarázat. Ha kell, többször is. Az oktatásban gondolkodó embereket szeretnénk nevelni, ami azt jelenti, hogy nem gond a megkérdőjelezés, teret kell adnom a vitának, mert ez is egy fejlesztés.

L. Ritók Nóra kiemeli, ezzel szemben a rendőrség az más. "Ott minden leszabályozott, nincs visszakérdezés. Ott végrehajtás van... Ha  az oktatásban és az egészségügyben elveszítjük az empatikus attitűdöt, milyen életünk és milyen jövőnk lesz?" - teszi fel a kérdést, "mert kétféle attitűddel nem szerepelhetünk egy rendszerben. A Belügyminisztérium rendszerében a katonai hierarchia attitűdje a meghatározó. Ami oda tartozik, annak úgy kell működnie."

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint Pintér Sándor bizottságok előtt elmondott szavaiból az ellentmondások sugároznak. "Az ilyen ellentmondások pedig szétfeszítik a rendszereket. Lehet, hogy rend lesz... de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni. A munkánk lényege vész el. És én nem akarok erőből kikényszerített rendet”.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.