Fontos dátumok: itt nézhetitek meg, mikor lesz tavaszi szünet az iskolákban és az egyetemeken

Összeszedtük, mikor pihenhetnek az általános- és középiskolások, de mutatjuk azt is, mikorra időzítették a tavaszi szünetet a felsőoktatási intézmények.

  • Bezzeg Hanna

Mikor lesz szünet az általános- és középiskolákban?

Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda) lesz.

Mikor pihenhetnek az egyetemisták?

Az egyetemeken és főiskolákon más-más időpontban lesz pihenő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például április 11. és 22. között lesz húsvéti szünet. A Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen és az Óbudai Egyetemen április 14-19. között, a Nyíregyházi Egyetemen pedig április 11-16-ig lesz szünet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen április 13-19. között lesz a tavaszi szünet. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a tavaszi szünet időpontja április 19-22., a Pannon Egyetemen pedig április 14. és 20. között pihenhetnek egyet a diákok. A Soproni Egyetem április 11-15. között tart tavaszi szünetet, míg a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem legtöbb karán április 19-22. között lesz szünet. A Budapesti Corvinus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen egyaránt április 11-től 14-ig pihenhetnek a hallgatók, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen projekthetet időzítettek erre a hétre, ami azt jelenti, hogy a tantárgyfelelős dönthet az órák megtartásáról.

Milyen fontosabb dátumok lesznek még márciusban?

Témahét, hosszúhétvége, óraátállítás és egy szombati munkanap is lesz ebben a hónapban, de a középiskolába jelentkezőknek is fontos határidő közeleg, a pontos dátumokat itt nézhetitek meg. Ha az egész tanév rendjére - érettségikre, kompetenciamérésre és a nyelvi mérések időpontjára is - kíváncsiak vagytok, akkor kattintsatok ide, ha pedig a felsőoktatás tavaszi félévének fontos dátumait néznétek meg, azokról itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.