Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hamarosan érkeznek az ideiglenes felvétleli rangosorok, majd a sorrendmódosítás időszaka. Mutatjuk a legfontosabb információkat.
Március 16-án érkeznek az előzetes felvételi eredmények, azonban ahogy az elnevezés is mutatja, ezek még nem a végleges állapotot tükrözik: erre a listára ugyanis mindenki felkerül, aki jelentkezett az adott képzésre, még azok is, akik csak hetedik vagy nyolcadik helyen jelölték meg az intézményt. Ők azonban valószínűleg felvételt nyernek majd egy előbbre rangsorolt intézménybe, így helyek szabadulnak fel és a többi jelentkező előbbre kerülhet az ideiglenes rangsorban.
Ezért fontos a sorrend
Az ideiglenes felvételi lista közzététele után van lehetőség sorrendmódosításra, ehhez azonban fontos tudnotok, hogy amennyiben több felvételi kérelmeteket is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általatok meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyez el titeket, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyertetek, és egyben bele is fértek a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyeket az általatok megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a jelentkezéseteket.
Így nagyon fontos, hogy attól, hogy több iskolába is van elég felvételi pontotok, csak arra a képzésre kerültök be, mely a sorrendetek szerint a legelső helyen szerepel. Ha ezen szeretnétek változtatni a fenti sorrendmósosítási időszakban megtehetitek - de a válasz idén is nem, arra kérdésere, hogy ha mindenhol megvan a felvételi pontom, akkor én választhatok, hova megyek?
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.