Mikor derülnek ki a 2022-es középiskolai felvételi eredményei?

A szóbelik után jön az ideiglenes felvételi jegyzék, majd a végleges lista. Pontosan mikor derül ki, melyik középiskolába jutottak be a nyolcadikos diákok?

  • Csik Veronika

Jelenleg még zajlanak a szóbeli felvételik azokban a középiskolákban, ahol a vírushelyzet ellenére is megtartják a szóbeli számonkéréseket, elbeszélgetéseket. Arról, hogy hány ponttól hívják be a jelentkezőket az egyes iskolák, itt írtunk bővebben.

De mikor derül ki, kik kerültek be?

Első körben a középiskolák a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2022. március 16-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét. Ebben az ideiglenes jegyzékben mindenki – aki nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül.

Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, az elutasítását azaz „E” betűt kap. A középiskoláknak az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – fel kell tünteti a felvehető tanulók létszámát is. Az igazgató az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2022. április 12-éig kell elkészíteniük az igazgatóknak.

Mivel a pontszámok alapján egy diák több helyre is bekerülhet, a jelentkezési helyeket és a pontszámokat egyeztetni kell. Ezért később az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése után az Oktatási Hivatal összeállítja, hogy ki melyik középiskolába és melyik tanulmányi területre került be (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Itt van szerepe a korábbi felvételi rangsornak, azaz annak, ki melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg.

Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az OH-tól az egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezek után a felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2021. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.