Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szóbelik után jön az ideiglenes felvételi jegyzék, majd a végleges lista. Pontosan mikor derül ki, melyik középiskolába jutottak be a nyolcadikos diákok?
Jelenleg még zajlanak a szóbeli felvételik azokban a középiskolákban, ahol a vírushelyzet ellenére is megtartják a szóbeli számonkéréseket, elbeszélgetéseket. Arról, hogy hány ponttól hívják be a jelentkezőket az egyes iskolák, itt írtunk bővebben.
De mikor derül ki, kik kerültek be?
Első körben a középiskolák a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2022. március 16-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét. Ebben az ideiglenes jegyzékben mindenki – aki nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, az elutasítását azaz „E” betűt kap. A középiskoláknak az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – fel kell tünteti a felvehető tanulók létszámát is. Az igazgató az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2022. április 12-éig kell elkészíteniük az igazgatóknak.
Mivel a pontszámok alapján egy diák több helyre is bekerülhet, a jelentkezési helyeket és a pontszámokat egyeztetni kell. Ezért később az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése után az Oktatási Hivatal összeállítja, hogy ki melyik középiskolába és melyik tanulmányi területre került be (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Itt van szerepe a korábbi felvételi rangsornak, azaz annak, ki melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg.
Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az OH-tól az egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezek után a felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2021. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.