Önálló oktatási minisztériumot szeretnének, és azt, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétvégén Hajdúszoboszlón ülésezett, ahol összefoglalták követeléseiket.
A PSZ egyebek mellett követeli, hogy a kormány és a parlament "állítsa vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát, fejezze be a pedagógusok megfélemlítését". A pedagógus-szakszervezet követelési a következőek: követelik, hogy a sztrájkköveteléseket azonnali hatállyal teljesítse a kormány. Azaz a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye első lépcsőben 45 százalékkal emelkedjen, és ne várjon az Európai Bizottság döntésére, azonnal emelje a pedagógusok bérét, amiért évek óta jogosan harcol a szakszervezet.
Ezen felül a szakszervezet bérrendezést követel a nevelést-oktatást segítő munkatársaknak, a technikai dolgozóknak, a szakképzésben foglalkoztatottaknak is. Kérik, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része.
Követelik, hogy az energiaválság okozta megszorításoknak ne a gyerekek, a diákok legyenek a kárvallottjai. A PSZ felszólítja a kormányt: hozzon létre önálló oktatási minisztériumot.
A szakszervezet továbbra is követeli, hogy „a miniszterelnök haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő kormánybiztost, akivel megkezdhető a szakmai párbeszéd az oktatás alapvető átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a közoktatás modernizációjáról, a Nemzeti alaptanterv átdolgozásáról, a diákok óraszámának csökkentéséről. A kormány minden eszközével támogassa a kormánybiztossal kialakítandó megállapodás megvalósulását.”
Szeretnék a központosítás megszüntetését, „az oktatási intézmények és a pedagógusok szakmai autonómiájának visszaállítását, a szabad tankönyvválasztást, az intézményvezetők jogkörének visszaállítását”.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
