Önálló oktatási minisztériumot szeretnének, és azt, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétvégén Hajdúszoboszlón ülésezett, ahol összefoglalták követeléseiket.
A PSZ egyebek mellett követeli, hogy a kormány és a parlament "állítsa vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát, fejezze be a pedagógusok megfélemlítését". A pedagógus-szakszervezet követelési a következőek: követelik, hogy a sztrájkköveteléseket azonnali hatállyal teljesítse a kormány. Azaz a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye első lépcsőben 45 százalékkal emelkedjen, és ne várjon az Európai Bizottság döntésére, azonnal emelje a pedagógusok bérét, amiért évek óta jogosan harcol a szakszervezet.
Ezen felül a szakszervezet bérrendezést követel a nevelést-oktatást segítő munkatársaknak, a technikai dolgozóknak, a szakképzésben foglalkoztatottaknak is. Kérik, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része.
Követelik, hogy az energiaválság okozta megszorításoknak ne a gyerekek, a diákok legyenek a kárvallottjai. A PSZ felszólítja a kormányt: hozzon létre önálló oktatási minisztériumot.
A szakszervezet továbbra is követeli, hogy „a miniszterelnök haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő kormánybiztost, akivel megkezdhető a szakmai párbeszéd az oktatás alapvető átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a közoktatás modernizációjáról, a Nemzeti alaptanterv átdolgozásáról, a diákok óraszámának csökkentéséről. A kormány minden eszközével támogassa a kormánybiztossal kialakítandó megállapodás megvalósulását.”
Szeretnék a központosítás megszüntetését, „az oktatási intézmények és a pedagógusok szakmai autonómiájának visszaállítását, a szabad tankönyvválasztást, az intézményvezetők jogkörének visszaállítását”.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
