Tíz pontban szedte össze a követeléseit a Pedagógusok Szakszervezete

Önálló oktatási minisztériumot szeretnének, és azt, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétvégén Hajdúszoboszlón ülésezett, ahol összefoglalták követeléseiket.

  • Eduline

A PSZ egyebek mellett követeli, hogy a kormány és a parlament "állítsa vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát, fejezze be a pedagógusok megfélemlítését". A pedagógus-szakszervezet követelési a következőek: követelik, hogy a sztrájkköveteléseket azonnali hatállyal teljesítse a kormány. Azaz a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye első lépcsőben 45 százalékkal emelkedjen, és ne várjon az Európai Bizottság döntésére, azonnal emelje a pedagógusok bérét, amiért évek óta jogosan harcol a szakszervezet.

Ezen felül a szakszervezet bérrendezést követel a nevelést-oktatást segítő munkatársaknak, a technikai dolgozóknak, a szakképzésben foglalkoztatottaknak is. Kérik, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része.

Követelik, hogy az energiaválság okozta megszorításoknak ne a gyerekek, a diákok legyenek a kárvallottjai. A PSZ felszólítja a kormányt: hozzon létre önálló oktatási minisztériumot.

A szakszervezet továbbra is követeli, hogy „a miniszterelnök haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő kormánybiztost, akivel megkezdhető a szakmai párbeszéd az oktatás alapvető átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a közoktatás modernizációjáról, a Nemzeti alaptanterv átdolgozásáról, a diákok óraszámának csökkentéséről. A kormány minden eszközével támogassa a kormánybiztossal kialakítandó megállapodás megvalósulását.”

Szeretnék a központosítás megszüntetését, „az oktatási intézmények és a pedagógusok szakmai autonómiájának visszaállítását, a szabad tankönyvválasztást, az intézményvezetők jogkörének visszaállítását”.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.