Sok lány számára a menstruáció ideje nem csupán kellemetlen, hanem komoly fizikai fájdalmakkal is járhat. Ilyenkor érthető, ha a diák nem szívesen vesz részt a testnevelésórán. De vajon jogszerű-e, ha a szülő minden alkalommal felmentést kér a gyermeke számára?
Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.
A tanóra sosem csupán a tanmenet szerint halad – mondja Fenyő D. György magyartanár, aki szerint a valódi tanulás ott kezdődik, ahol a diákok kérdései és gondolatai új irányt adnak a tanításnak. Hangsúlyozta: az oktatási rendszer „túlterhelt, centralizált és adminisztratív”, de a tanárok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt.
Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.
Hogyan tanulhat egy öt- és hároméves gyerek a világ felfedezésén keresztül? Egy brit házaspár szerint sokkal többet, mint az iskolapadban. James Humphries-Stone és Hayley Griffiths egy évre Délkelet-Ázsiába költöztek gyermekeikkel, hogy a „world schooling”, azaz világjáró tanulás módszerével neveljék őket.
Bár az idei felvételi adatok szerint növekedett a természettudományos tanárhallgatók száma, a kémiából és fizikából továbbra sincs jelentős utánpótlás, és a pályára lépők száma messze elmarad a nyugdíjba vonuló tanárokétól.
Mit keresnek a gyerekek a Fiumei temetőben töri órán? Az évszámokat tényleg be kell magolni? Hogyan kellene tanítani az aktuálpolitikát? Balatoni Józseffel, Jocó bácsival, beszélgettünk.
Bár a NAT-ban meghatározott, hogy hetente kötelezően hány óraszám lehet maximum az egyes évfolyamokon az iskolákban, Balatoni Katalin szerint az intézmények ezt gyakran nem tartják be.
A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.
Ettől a félévtől hatvan kiválasztott iskolában vezetik be először a mesterséges intelligencia (MI) kurzust a tanrendbe építve. A cél, hogy a jövőben valamennyi szakképző iskola tanrendjében szerepeljen ez az oktatás.
Sok diákban felmerül a kérdés: ki lehet menni az iskolából óraközi szünetben vagy tanítási időben, engedély nélkül?
Mutatjuk, mettől meddig tart majd.
Szeptemberben indul a 2025/2026-os tanév, a rászoruló fiatalok számára pedig több országos és önkormányzati ösztöndíj is elérhető. Ezeknek a programoknak nem pusztán az a céljuk, hogy anyagi segítséget adjanak a tanulóknak, hanem hogy valódi esélyt biztosítsanak számukra a tanulmányaik befejezésére: legyen szó középiskolai felvételiről, érettségiről vagy szakmaszerzésről, illetve a felsőoktatásban való helytállásról. Mutatjuk, milyen lehetőségekből választhatnak a diákok, és milyen feltételekkel igényelhetők a különböző támogatások.
Öt olyan közszolgáltatás volt, amelynek a színvonalával lényegesen nagyobb arányban voltak elégedetlenek, mint elégedettek.
Ha most érettségizik a gyerek, akkor utoljára utalták a családi pótlékot.
A 2024/2025-ös tanévben több pedagógus dolgozik az általános iskolákban, mint tavaly, miközben a tanulók száma tovább csökkent.
Hány óra hiányzás után kell osztályozóvizsgát tenni? Az osztályozóvizsga kötelező? Mikor lehet javítóvizsgára menni? Válaszolunk a kérdésekre.
Hogy kinek, mikor és hogyan, az egyelőre kérdéses.
Gyakran keverik az oktatási azonosítóval azonban a kettő korántsem ugyanaz.
Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
