A pedagógusbér-emelésről, a plusz juttatásokról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremeléséről is egyeztetett a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete november 19-én a Belügyminisztériumban.
A tanulási teljesítmény javítása érdekében akarják bevezetni a korlátozást.
A BME finanszírozási szempontból válságos helyzetben van, mert az állami források a 20 évvel ezelőtti érték 40 százalékára estek vissza.
A szakszervezet azt írja, három pontban el tudtak érni érdemi változtatást a státusztörvény végrehajtási rendeleteiben.
Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.
Számos dologban akad(t) egyeztetni valója kormánynak ezen a héten is a szakszervezetekkel. Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amiről a héten már volt is személyes egyeztetés, de augusztus 4-ig kritizálhatták a a tanév rendjének tervezetét is. A héten pedig egy nagyon fontos időpont is lejár: ma éjfélig adhatjátok le a jelentkezéseteket, ha pótfelvételiznétek.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Az új jogállás végrehajtási rendeletéről fognak tárgyalni, amelyben maradtak még homályos pontok.
A médianyilvános vitára való meghívást nem fogadta el, helyette nem nyilvános beszélgetésre hívta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a civil szervezeteket - számolt be róla az Eduline-nak a Civil Közoktatási Platform.
A dokumentum végén felsoroltak 1536 nevet azokról a magánemberekről, akik véleményt küldtek be, jó eséllyel köztük lehetnek a tervezet eltörlését kérő levélküldők is. Az anyag alaposságát már az megkérdőjelezi, hogy oldalakon keresztül másoltak be egy elütéssel tarkított mondatot.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
Arról is beszélt a köznevelési államtitkár azért furcsa a státusztörvény kritikája, mert a szakszervezetek szerint a mostani oktatási rendszer sem jó.
Szerintük az eddigi egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért hívták meg a belügyminisztert, amire korábban delegáltjai bólogattak, de szóbeli ígéretet már nem tettek.
A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.
Nagy Erzsébet arról számolt be, a csütörtöki, a Belügyminisztériumban tartott megbeszélésen résztvevő köztisztviselőknek semmilyen felhatalmazása nem volt, az viszont kiderült, a módosított státusztörvény szövegére még várni kell.
A Mi Hazánk elnökhelyettese úgy látja, a státusztörvény a módosításaikkal sem lenne elfogadható, de hibás az a stratégia, hogy „ha nem jó az egész, akkor a részeit se változtassuk meg”.
Az egyik civil szervezet vezetője például hajnal egykor kapta meg, hogy kilencre várják. Így nem csoda, hogy hárman voltak ott összesen. Maruzsa delegáltjai rajtuk számonkérték, hogy túl élesen fogalmaztak a státusztörvényről, majd bólogattak, hogy talán ott lesznek egy következő egyeztetésen, ahova már mindenki el is tud menni.
A pedagógus- és diákszervezetek képviselőit, mint a frakciók meghívott szakértőit beengedték, de a szakmai szervezetek közül egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjének adtak szót. Másfél óra után ki is vonultak az ellenzéki politikusok és az általuk delegált szakértők az ülésről, miután Pintér Sándor egyértelmű nemmel válaszolt arra, visszavonnák-e a státusztörvényt.
Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.
A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy ha tudják növelni a pálya vonzerejét, akkor a pedagógusok terhelése is csökkenni fog. Abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.
