Nagy Erzsébet arról számolt be, a csütörtöki, a Belügyminisztériumban tartott megbeszélésen résztvevő köztisztviselőknek semmilyen felhatalmazása nem volt, az viszont kiderült, a módosított státusztörvény szövegére még várni kell.
„Egyszer csak kapom a telefont valamikor 5 óra fele, hogy meghívnának másnap 9 órára a szakértőket”
– idézte fel Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a szakszervezet csütörtök esti Facebook-bejelentkezésében az aznap reggeli, rapid határidővel összehívott belügyminisztériumi szakmai egyeztetést, amelynek előzménye, hogy a pártok által delegált szakértők nem kaphattak szót szerdán, a frakciókkal a státusztörvényről tartott megbeszélésen.
Elmondta, hogy az át nem ruházható meghívót elküldték Gosztonyi Gábornak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is, aki azonban külföldön volt, helyette elment volna a szervezet elnöke, de ő nem kapott ilyet. Felidézte, hogy Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke hajnalban kapta meg a reggelre szóló meghívót.
„Most az a szituáció van, amikor az Unió is rendesen rálépett a kormány lábára, azért vannak most ezek a nagy bizonygatások, hogy itt érdemben egyeztetések történnek”
– véli Nagy, hozzátéve: ő is kapcsolatban áll a brüsszeli szakemberekkel, tőle is kérnek információt. Szerinte, ha valaki nem megy el, azt a kormány be tudja úgy állítani, hogy nem is akar igazából egyeztetni. „De most olyan volt ez a meghívó, hogy aki dolgozó ember és nem Budapesten lakik, hanem mondjuk Miskolcon, nehezen tudott ennek eleget tenni” – mondta a PDSZ képviselője, aki felidézte azt, amit tegnap mi is megírtunk: végül a diákmozgalom vezetőjével ketten mentek, rajtuk kívül még a Mi Hazánk szakértője volt jelen.
Elmondása alapján Lebanov József a köznevelési államtitkárság főosztályvezetője nem nagyon beszélt részleteiben a tervezetről, Madarász Hedvig másik főosztályvezető volt, aki fel tudott mondani fejezeteket belőle. Szerinte a jelenlevő négy köztisztviselőnek semmilyen felhatalmazása nem volt, hanem „tájékoztatást akartak volna tartani” arról a tervezetről, amit már ismertek. Nagy Erzsébet elmondása alapján arra, hogy majd továbbítják a véleményüket, azt felelte,
ezt „a postás bulit” már ismeri, ez nem érdemi egyeztetés.
A Mi Hazánk pedagógus szakértőjének is a videójuk alapján azt mondta, hogy gond volt Dúró Dóra előző napi javaslataival. Hiszen az elvileg Pintér Sándor belügyminiszter által is elfogadott elképzelés, hogy a pluszmunkáért adott igazgatói pluszbér kapcsán a tankerülethez lehessen fellebbezni, az Nagy szerint azért problémás, mert egyébként is az ő hatáskörük a fizetés megállapítása.
Nagy Erzsébet felidézi, felsorolta, szerinte miért árt a státusztörvény. „Amire mondták, hogy ez csak egy vélemény. Mondom, nem annyira vélemény, mert vannak itt tények és mondanám, melyik paragrafus hogyan van. Ezen egy darabig elmajomkodtunk, aztán amikor látszott, hogy már tűkön ülnek, mert jött az ebédidő, akkor abbahagytuk” – fogalmazott a bejelentkezésben. Az érdekvédő úgy látja, ez nem volt sem szakmai, sem egyeztetés, csupán egy beszélgetés, amelyre azt mondták, hogy „informális”, ezért nem készült róla jegyzőkönyv és hangfelvétel. Végül ő kezdett elmondása alapján jegyzőkönyvet („memót”) írni.
„Kikottyantásra került”, hogy nincs még mindig normaszöveg, azaz a jogállás-tervezet aktuális módosításokkal ellátott változata még nem olvasható – tette hozzá Nagy Erzsébet a videóban. Elmondása alapján Madarász erre azt felelte, hogy ez készül és napokon belül fenn lesz a parlament weboldalán. Szerinte azonban a pontos szöveg és a végrehajtási rendelet ismeretében kellene egyeztetni. A mostani helyzet pedig szerinte azok közé az uniós vállalások közé tartozik, amiket nem tartott be a kormány, amit jelezni kell az uniós szerveknek – tette hozzá a PDSZ országos választmányi tagja.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
