Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A pedagógusbér-emelésről, a plusz juttatásokról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremeléséről is egyeztetett a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete november 19-én a Belügyminisztériumban.
Az egyezetetést követő élő bejelentkezésükben a szakszervezetek arról számoltak be, hogy a kormány a 2025-ös évre nagyjából 20-22 százalékos béremeléssel tervez, pontos számokat azonban még nem tudnak. Ez függ többek között a diplomás átlagbér összegétől, hiszen ennek 80 százalékára fogják emelni a fizetéseket a szeptemberi statisztikák alapján.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kiemelte, hogy az alsó határokat, vagyis a kötelező béremelést szeretné a kormány a Ped I. és a Ped II. kategóriák esetében egységessé tenni. 2024-ben ugyanis a Ped I. kategóriába tartozó pedagógusok fizetését 31,1 százalékkal, a Ped II. kategóriába tartozókét pedig 29,1 százalékkal emelték meg.
"A gyakornoki bér 637-640 ezer forint közelébe is felmehet" - tette hozzá.
Nincs visszasorolás a bérhelyzetben, olyan nem történhet, hogy valaki fizetése kevesebb legyen
- jegyezték meg.
A mesterszakos diplomáért járó +2 százalékkal és a hiányszakok miatt járó +4 százalékkal kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténk ügyvivője azt mondta, a tárgyaláson "valami olyasmi hangzott el", hogy ez az eddigi 2 és 4 százalékkal megemelt bérekre jöhet 2025-ben. Ennek részleteit azonban még nem tisztázták.
A szakszervezetek legközelebb december 4-én 10:00-tól egyeztetnek a Belügyminisztériumban. Ezen szó lesz a jubileumi jutalomról és a köznevelési foglalkoztatotti jutalomról is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.