Szerintük a koronavírus-járvány idején elrendelt online oktatásért nem ugyanazt az árat kellett volna fizetniük, mint a "rendes" egyetemi órákért.
Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.
Persze nem mindegy, hogy az ország melyik egyetemén tanulnak majd, van különbség a budapesti és a vidéki egyetemek között.
Az idei felvételiben is tarolnak az ingyenes képzések, a leendő egyetemisták többsége állami ösztöndíjasként kezdené az egyetemet szeptemberben. De mi történik, ha a megszerzett pontok nem elegendőek a sikeres felvételihez? Megnéztük, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb szakok önköltséges formában.
Bár az érettségi eredményekre még várni kell, azt minden felvételiző tudja, hogy sok múlik a pontszámokon. Az ugyanis, aki csak önköltséges képzésre kerül be, félévente több százezer forintos tandíjjal számolhat. Megnéztük, mennyibe kerülnek az idei slágerszakok.
Bár a februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg az egyetemek, szép számmal akadnak alapképzések is - most megnéztük mennyit kell fizetnie azoknak, akik nem államilag finanszírozott formában tervezik az egyetemkezdést.
Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.
A hallgatók olyan szolgáltatásokért fizetnek tandíjakat, amelyeket hónapok óta nem tudnak igénybe venni a koronavírus-járvány miatt. Ezt egyre több hallgató nehezményezi, ezért petíciókat nyújtanak be és pereket indítanak, hogy visszakapják a pénzüket.
Pereskednek az amerikai hallgatók, akik a koronavírus járvány miatt otthonról tanulnak.
Teljes egyetemi tandíjuk kifizetésével támogatja egy kínai egyetem elsőseit Hongkong leggazdagabb embere, Li Ke-sing (Li Ka-Shing).
Hány félévig lehet egyetemen, főiskolán tanulni anélkül, hogy kapnátok egy csekket egy több százezer forintos összegről? Vajon hazudik-e a szomszéd/az ismerős/a volt iskolatárs, aki azt állítja, hogy már tíz éve egyetemista, de soha egy fillért sem kértek tőle? Vannak-e még kiskapuk, ha valaki nem akar fizetni a diplomáért? Utánajártunk.
A University of Pennsylvania négyéves üzleti képzése 250 ezer dollárba kerül - a Google-t annak idején épp fele ennyiből alapították. De akkor megéri diplomát szerezni? A BuzzFeed videója.
Európa, sőt a világ nagy részén olcsóbban tanulhatnak a brit diákok, mint a saját hazájukban – adta hírül a brit HSBC...
93 ezer dollárt, vagyis nagyjából 21 millió forintot vett le egy Indiana állambeli nagymama arról a bankszámláról...
Soha nem látott mértékben esett vissza a brit felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma: idén őszre tavalyhoz...
Minden második magyar hallgató több százezer forintot fizet félévente felsőfokú tanulmányaiért, Kósa Lajos fideszes politikus szerint azonban ez az összeg nem fedezi az oktatási kiadások egészét - ezért a következő években jelentős tandíjemelésre számíthatnak a költségtérítéses szakokra felvételiző egyetemisták és főiskolások.
Az egyetemi költségtérítéses képzések megszüntetéséről szóló pont egy utolsó pillanatban bemásolt grafikonnal került a Széll Kálmán-tervbe, és nemcsak a rektorokat, hanem a fideszes oktatáspolitikusokat is váratlanul érte - írja az Index.
Több mint hétszáz oxfordi és cambridge-i tanár tiltakozik az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen, állításuk szerint az új finanszírozási rendszer szorult helyzetbe hozhatja a brit felsőoktatást.
