Hány államilag támogatott félévetek van? A 8 legfontosabb kérdés és a válaszok

Hány félévig lehet egyetemen, főiskolán tanulni anélkül, hogy kapnátok egy csekket egy több százezer forintos összegről? Vajon hazudik-e a szomszéd/az ismerős/a volt iskolatárs, aki azt állítja, hogy már tíz éve egyetemista, de soha egy fillért sem kértek tőle? Vannak-e még kiskapuk, ha valaki nem akar fizetni a diplomáért? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay

Mi az az állami ösztöndíj? Valami havi támogatás?

Az elnevezés becsapós, de évek óta ez a hivatalos terminus: állami ösztöndíjasok azok a hallgatók, akik államilag támogatott formában tanulnak egyetemen vagy főiskolán. Az állami ösztöndíjas automatikusan nem kap plusz, havonta érkező anyagi támogatást (az állami ösztöndíjas képzési formát nem szabad összekeverni sem a tanulmányi ösztöndíjjal, sem a köztársasági ösztöndíjjal, új nevén nemzeti felsőoktatási ösztöndíjjal), csak ha pályázik ilyen támogatásokra, vagy a jegyei alapján tanulmányi ösztöndíjat kap.

Hány félévig lehet állami ösztöndíjasként tanulni?

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjas képzésben. Ez a szám,csak akkor lehet magasabb (tizennégy félév), ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például az általános orvosi képzés, amely eleve tizenkét féléves).

A szám eltérhet abban az esetben is, ha fogyatékossággal élő hallgató veszi igénybe, ebben az esetben a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott félévek számát.

Mi van a doktori képzéssel?

A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév lehet, ezt nem kell beleszámítani a tizenkét félévbe.

Mi történik, ha elhasználjátok az állami ösztöndíjas féléveiteket? 

Akkor csak önköltséges képzési formában folytathatjátok tanulmányaitokat a felsőoktatásban. 

Abbahagyjátok az egyetemet? Így nem kell százezreket visszafizetni

Az első félév még "ingyen jár" az alapképzésben, a másodiktól azonban már figyelni kell arra államilag finanszírozott szakokon, hogy mennyi idő alatt végzitek azt el. De milyen esetekben kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, és pontosan mennyit? Hogyan kérhető mentesség az akár milliós összeg megfizetési alól?

Mit kell beleszámolni, és mit nem?

Támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre hallgatóként bejelentkeztetek - ez azt jelenti, hogy ha egy-két félévig szüneteltetitek a tanulmányaitokat, vagyis halasztást kértek, nem "fogynak" a támogatott féléveitk.

A megkezdett félévet akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (és a hallgató indokolással ellátott erre vonatkozó kérelmét a felsőoktatási intézmény elfogadta).

Akkor sem kell beleszámolni a félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a tanulmányaitokat be tudtátok volna fejezni, azonban ez csak akkor érvényes, ha nem tudjátok másik felsőoktatási intézményben folytatni a tanulmányaitokat.

Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését

Amennyiben nem szereztétek meg időben a diplomátokat, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét. Ezt csak azok úszhatják meg, akiknek elegendő ideig hazai munkaviszonyuk van, esetleg szülés vagy baleset miatt nem tudtak időben diplomát szerezni. Itt vannak a részletek.

Már van egy diplomátok?

Ha korábban már szereztetek egy diplomát, államilag támogatott formában szerezhettek egy másodikat is. Ilyenkor számolgatni kell: ha például állami ösztöndíjasként elvégeztetek egy hat féléves alapszakot, és nem csúsztatok, van még hat támogatott félévetek. Ezt a hatot felhasználhatjátok egy újabb alapszakos diploma megszerzésére, felsőoktatási szakképzés vagy mesterszak elvégzésére. Fontos azonban, hogy ha elfogynak a támogatott féléveitek (de a képzésből még van egy vagy két szemeszter), akkor automatikusan fizetősként folytathatjátok csak a tanulmányaitokat.

És ha párhuzamosan végeznétek két szakot?

Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből, vagyis két alapszakkal (6+6 félév) ki is meríti a támogatási időt.

Honnan tudhatjátok, hány félévetek van még?

A felvi.hu tájékoztatása szerint azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről tájékozódhatnak a magyarorszag.hu állampolgári portálon ügyfélkapus azonosítás és oktatási azonosító megadását követően. E portálon található a hallgatói tájékoztató a támogatási idő számításának részleteiről.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.