Hány államilag támogatott félévetek van? A 8 legfontosabb kérdés és a válaszok

Hány félévig lehet egyetemen, főiskolán tanulni anélkül, hogy kapnátok egy csekket egy több százezer forintos összegről? Vajon hazudik-e a szomszéd/az ismerős/a volt iskolatárs, aki azt állítja, hogy már tíz éve egyetemista, de soha egy fillért sem kértek tőle? Vannak-e még kiskapuk, ha valaki nem akar fizetni a diplomáért? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay

Mi az az állami ösztöndíj? Valami havi támogatás?

Az elnevezés becsapós, de évek óta ez a hivatalos terminus: állami ösztöndíjasok azok a hallgatók, akik államilag támogatott formában tanulnak egyetemen vagy főiskolán. Az állami ösztöndíjas automatikusan nem kap plusz, havonta érkező anyagi támogatást (az állami ösztöndíjas képzési formát nem szabad összekeverni sem a tanulmányi ösztöndíjjal, sem a köztársasági ösztöndíjjal, új nevén nemzeti felsőoktatási ösztöndíjjal), csak ha pályázik ilyen támogatásokra, vagy a jegyei alapján tanulmányi ösztöndíjat kap.

Hány félévig lehet állami ösztöndíjasként tanulni?

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjas képzésben. Ez a szám,csak akkor lehet magasabb (tizennégy félév), ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például az általános orvosi képzés, amely eleve tizenkét féléves).

A szám eltérhet abban az esetben is, ha fogyatékossággal élő hallgató veszi igénybe, ebben az esetben a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott félévek számát.

Mi van a doktori képzéssel?

A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév lehet, ezt nem kell beleszámítani a tizenkét félévbe.

Mi történik, ha elhasználjátok az állami ösztöndíjas féléveiteket? 

Akkor csak önköltséges képzési formában folytathatjátok tanulmányaitokat a felsőoktatásban. 

Abbahagyjátok az egyetemet? Így nem kell százezreket visszafizetni

Az első félév még "ingyen jár" az alapképzésben, a másodiktól azonban már figyelni kell arra államilag finanszírozott szakokon, hogy mennyi idő alatt végzitek azt el. De milyen esetekben kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, és pontosan mennyit? Hogyan kérhető mentesség az akár milliós összeg megfizetési alól?

Mit kell beleszámolni, és mit nem?

Támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre hallgatóként bejelentkeztetek - ez azt jelenti, hogy ha egy-két félévig szüneteltetitek a tanulmányaitokat, vagyis halasztást kértek, nem "fogynak" a támogatott féléveitk.

A megkezdett félévet akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (és a hallgató indokolással ellátott erre vonatkozó kérelmét a felsőoktatási intézmény elfogadta).

Akkor sem kell beleszámolni a félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a tanulmányaitokat be tudtátok volna fejezni, azonban ez csak akkor érvényes, ha nem tudjátok másik felsőoktatási intézményben folytatni a tanulmányaitokat.

Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését

Amennyiben nem szereztétek meg időben a diplomátokat, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét. Ezt csak azok úszhatják meg, akiknek elegendő ideig hazai munkaviszonyuk van, esetleg szülés vagy baleset miatt nem tudtak időben diplomát szerezni. Itt vannak a részletek.

Már van egy diplomátok?

Ha korábban már szereztetek egy diplomát, államilag támogatott formában szerezhettek egy másodikat is. Ilyenkor számolgatni kell: ha például állami ösztöndíjasként elvégeztetek egy hat féléves alapszakot, és nem csúsztatok, van még hat támogatott félévetek. Ezt a hatot felhasználhatjátok egy újabb alapszakos diploma megszerzésére, felsőoktatási szakképzés vagy mesterszak elvégzésére. Fontos azonban, hogy ha elfogynak a támogatott féléveitek (de a képzésből még van egy vagy két szemeszter), akkor automatikusan fizetősként folytathatjátok csak a tanulmányaitokat.

És ha párhuzamosan végeznétek két szakot?

Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből, vagyis két alapszakkal (6+6 félév) ki is meríti a támogatási időt.

Honnan tudhatjátok, hány félévetek van még?

A felvi.hu tájékoztatása szerint azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről tájékozódhatnak a magyarorszag.hu állampolgári portálon ügyfélkapus azonosítás és oktatási azonosító megadását követően. E portálon található a hallgatói tájékoztató a támogatási idő számításának részleteiről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.