Szerintük a koronavírus-járvány idején elrendelt online oktatásért nem ugyanazt az árat kellett volna fizetniük, mint a "rendes" egyetemi órákért.
Kilencvenezer egyetemista indított jogi segítséggel eljárást tizennyolc felsőoktatási intézménnyel szemben, hogy visszakapják a korábban befizetett tandíjak egy részét - írja az itv.com.
A lap szerint a brit egyetemistáknak kilencezer, míg az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákoknak akár negyvenezer font is lehet az éves tandíja attól függően, hogy milyen képzésre járnak. Ez a jelenléti oktatást foglalja magába, amivel többek között együtt jár a társas kapcsolatok kiépítése, a különböző egyetemi programokon, órákon részvétel és az egyetemi létesítmények használata. Ennek ellenére a koronavírus-járvány alatt elrendelt online oktatás alatt a hallgatóknak ugyanennyi tandíjat kellett fizetniük, holott szerintük az online oktatás minősége jelentősen elmaradt az elvártaktól.
Hátrány a munkaerőpiacon
A perben részt vevő hallgatók szerint azok a diákok, akik 2020 és 2022 között valamelyik brit egyetemen tanultak, jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen a cégek tisztában vannak azzal, hogy a távoktatás közel sem volt olyan hatékony ebben az időszakban, mint amilyen jelenléti formában lehetett volna.
"Nem ezért fizettek, emellett pedig sok diplomástól kapunk olyan visszajelzést, miszerint az online oktatás gátolja a munkaerőpiaci lehetőségeiket, mert a munkaadók is tudják, hogy ez az egész csak egy online kurzus volt főként a Zoom és a YouTube használatával" - számolt be róla Ryan Dunleavy jogi képviselő, aki szerint a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor a diákok mérlegelik, mit kapnak a befizetett tandíjért cserébe.
Grace Fletcher, a Northumbria University hallgatójának 2020-ban volt olyan féléve, amikor hetente mindössze hat óráját tartották meg online, emellett nem hagyhatta el a szállását, így értelemszerűen nem használta az egyetemek épületét, és nem is tapasztalta meg az egyetemi életet sem, viszont a teljes tandíjat be kellett fizetnie.
A lap szerint az Egyesült Királyságban jelenleg több mint ezer - tandíjjal kapcsolatos - per folyik, a jogi szervezetek szerint pedig a hallgatók megérdemlik a kártérítést, hiszen nem azt kapták a befizetett pénzükért, ami eredetileg járt volna. Steven West, a University UK elnöke más véleményen van, szerinte az egyetemek ugyanazt az oktatást nyújtották a járvány alatt, mint korábban, emellett ugyanúgy fizetniük kellett az alkalmazottaikat és a biztosítani bizonyos szolgáltatásokat.
"A másik lehetőség az egyetemek bezárása lett volna, ami pusztító hatást gyakorolt volna a halasztani kényszerülő hallgatókra és az egész országra is" - mondta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
