Majdnem 90 ezer egyetemista követeli a tandíjak egy részének visszatérítését az Egyesült Királyságban

Szerintük a koronavírus-járvány idején elrendelt online oktatásért nem ugyanazt az árat kellett volna fizetniük, mint a "rendes" egyetemi órákért.

  • Eduline

Kilencvenezer egyetemista indított jogi segítséggel eljárást tizennyolc felsőoktatási intézménnyel szemben, hogy visszakapják a korábban befizetett tandíjak egy részét  - írja az itv.com.

A lap szerint a brit egyetemistáknak kilencezer, míg az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákoknak akár negyvenezer font is lehet az éves tandíja attól függően, hogy milyen képzésre járnak. Ez a jelenléti oktatást foglalja magába, amivel többek között együtt jár a társas kapcsolatok kiépítése, a különböző egyetemi programokon, órákon részvétel és az egyetemi létesítmények használata. Ennek ellenére a koronavírus-járvány alatt elrendelt online oktatás alatt a hallgatóknak ugyanennyi tandíjat kellett fizetniük, holott szerintük az online oktatás minősége jelentősen elmaradt az elvártaktól.

Hátrány a munkaerőpiacon

A perben részt vevő hallgatók szerint azok a diákok, akik 2020 és 2022 között valamelyik brit egyetemen tanultak, jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen a cégek tisztában vannak azzal, hogy a távoktatás közel sem volt olyan hatékony ebben az időszakban, mint amilyen jelenléti formában lehetett volna.

"Nem ezért fizettek, emellett pedig sok diplomástól kapunk olyan visszajelzést, miszerint az online oktatás gátolja a munkaerőpiaci lehetőségeiket, mert a munkaadók is tudják, hogy ez az egész csak egy online kurzus volt főként a Zoom és a YouTube használatával" - számolt be róla Ryan Dunleavy jogi képviselő, aki szerint a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor a diákok mérlegelik, mit kapnak a befizetett tandíjért cserébe.

Grace Fletcher, a Northumbria University hallgatójának 2020-ban volt olyan féléve, amikor hetente mindössze hat óráját tartották meg online, emellett nem hagyhatta el a szállását, így értelemszerűen nem használta az egyetemek épületét, és nem is tapasztalta meg az egyetemi életet sem, viszont a teljes tandíjat be kellett fizetnie.

A lap szerint az Egyesült Királyságban jelenleg több mint ezer - tandíjjal kapcsolatos - per folyik, a jogi szervezetek szerint pedig a hallgatók megérdemlik a kártérítést, hiszen nem azt kapták a befizetett pénzükért, ami eredetileg járt volna. Steven West, a University UK elnöke más véleményen van, szerinte az egyetemek ugyanazt az oktatást nyújtották a járvány alatt, mint korábban, emellett ugyanúgy fizetniük kellett az alkalmazottaikat és a biztosítani bizonyos szolgáltatásokat.

"A másik lehetőség az egyetemek bezárása lett volna, ami pusztító hatást gyakorolt volna a halasztani kényszerülő hallgatókra és az egész országra is" - mondta.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.