Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szerintük a koronavírus-járvány idején elrendelt online oktatásért nem ugyanazt az árat kellett volna fizetniük, mint a "rendes" egyetemi órákért.
Kilencvenezer egyetemista indított jogi segítséggel eljárást tizennyolc felsőoktatási intézménnyel szemben, hogy visszakapják a korábban befizetett tandíjak egy részét - írja az itv.com.
A lap szerint a brit egyetemistáknak kilencezer, míg az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákoknak akár negyvenezer font is lehet az éves tandíja attól függően, hogy milyen képzésre járnak. Ez a jelenléti oktatást foglalja magába, amivel többek között együtt jár a társas kapcsolatok kiépítése, a különböző egyetemi programokon, órákon részvétel és az egyetemi létesítmények használata. Ennek ellenére a koronavírus-járvány alatt elrendelt online oktatás alatt a hallgatóknak ugyanennyi tandíjat kellett fizetniük, holott szerintük az online oktatás minősége jelentősen elmaradt az elvártaktól.
Hátrány a munkaerőpiacon
A perben részt vevő hallgatók szerint azok a diákok, akik 2020 és 2022 között valamelyik brit egyetemen tanultak, jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen a cégek tisztában vannak azzal, hogy a távoktatás közel sem volt olyan hatékony ebben az időszakban, mint amilyen jelenléti formában lehetett volna.
"Nem ezért fizettek, emellett pedig sok diplomástól kapunk olyan visszajelzést, miszerint az online oktatás gátolja a munkaerőpiaci lehetőségeiket, mert a munkaadók is tudják, hogy ez az egész csak egy online kurzus volt főként a Zoom és a YouTube használatával" - számolt be róla Ryan Dunleavy jogi képviselő, aki szerint a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor a diákok mérlegelik, mit kapnak a befizetett tandíjért cserébe.
Grace Fletcher, a Northumbria University hallgatójának 2020-ban volt olyan féléve, amikor hetente mindössze hat óráját tartották meg online, emellett nem hagyhatta el a szállását, így értelemszerűen nem használta az egyetemek épületét, és nem is tapasztalta meg az egyetemi életet sem, viszont a teljes tandíjat be kellett fizetnie.
A lap szerint az Egyesült Királyságban jelenleg több mint ezer - tandíjjal kapcsolatos - per folyik, a jogi szervezetek szerint pedig a hallgatók megérdemlik a kártérítést, hiszen nem azt kapták a befizetett pénzükért, ami eredetileg járt volna. Steven West, a University UK elnöke más véleményen van, szerinte az egyetemek ugyanazt az oktatást nyújtották a járvány alatt, mint korábban, emellett ugyanúgy fizetniük kellett az alkalmazottaikat és a biztosítani bizonyos szolgáltatásokat.
"A másik lehetőség az egyetemek bezárása lett volna, ami pusztító hatást gyakorolt volna a halasztani kényszerülő hallgatókra és az egész országra is" - mondta.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).