Lesz-e tanársztrájk, lesznek-e egyáltalán pedagógusok az iskolában, vagy lesz-e online oktatás - merülnek fel a kérdések a tanévkezdés előtt két nappal. Ezekre próbált meg válaszolni a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Augusztus 30-án újra tárgyal a kormánnyal a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottsága.
Erről és a pedagógusutánpótlás kérdéséről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt egy interjúban.
A tanári érdekképviseletek szerint a 2028-ra megemelkedő tanári bérekre várni már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is „vészforgatókönyvekkel” készülnek.
Sztrájkkal indulhat a tanév, de ennek formáját még nem tisztázták: lehet precíziós sztrájk és munkabeszüntetés is.
Sikertelen volt a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány újabb egyeztetése, ezért elkezdik előkészíteni a sztrájkot – derült ki a szerdai tárgyalás után. A szakszervezeti vezetők szerint nincs idő kivárni a „szép ígéretek megvalósulását”, a pedagógushiány ugyanis egyre súlyosabb.
Szerda délután újra tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága a kormány képviselőivel. Ha nem kapnak konkrét, „érzékelhető” béremelési ajánlatot, a tanév nem a szokott rendben indul majd el.
Minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógusképesítés nélkül tanít, a szakszervezetek szerint több mint tízezer pedagógusra lenne szükség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, ha következő sztrájktárgyaláson nem kapnak "látható" béremelésre ajánlatot a kormánytól, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogják a sztrájkot.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a felvételi eredmények után beszélt arról, milyen következményei lesznek annak, hogy nagyon kevés egyetemista kezd idén pedagógusképzésen.
Bíznak az augusztus 10-re kitűzött tárgyalási fordulóban, hátha „elővarázsol” valamit a kormányzati oldal – mondta a sztrájkbizottsági tárgyalásokról a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki kiemelte: nem adták fel a sztrájkot, sőt vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy speciális módon jelezzék a nehézségeiket.
Még nem jelent meg az új tanév rendjéről szóló rendelet, amely alapján az iskolák meg tudják tervezni a következő hónapokat.
Van, aki huszonöt, mások négy év után elégelte meg az alacsony tanári fizetést és a „kommunista időket idéző” rendszert.
Felmondásokra és a túlmunka megtagadására készülnek a tanárok, ha nem javul a helyzet a tanévkezdésig.
Ismét tárgyaltak a tanári szakszervezetek a minisztériummal, a követeléseik közül kettőre egyértelműen nemet mondott a kormány. Emelkedett a diákhitel kamata, és egyre több a szabad tanári állás az iskolákban - összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Ezzel csak csökkentik a lék nagyságát a hajón, de a süllyedést nem fogják tudni megállítani – mondta a kormány által felajánlott háromszor 10 százalékos béremelésről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.
Rendkívüli kerekasztal-beszélgetéssel zárta a tanévet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Előkerültek az oktatást érintő legfontosabb kérdések.
Folytatta a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal a két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ szerda délután egyeztetett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. A szakszervezeti vezetők szerint az államtitkár egyértelművé tette: EU-s pénzből akarják emelni a béreket.
Az új kormány megalakulása után ismét tárgyalásokba kezd a két nagy pedagógus-szakszervezet - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - a kormány képviselőjével, Maruzsa Zoltán államtitkárral.
Június első vasárnapja pedagógusnap, a tanárok szerint még sincs sok okuk az ünneplésre.
