Kiáltványt adott ki a PSZ: a kormány évek óta "látszattárgyalásokat" folytat valódi döntések nélkül

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - áll a tanév első napján kiadott kiáltványban.

  • Eduline

A szakszervezet szerint a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, helyette "látszattárgyalásokat folytatnak valódi döntések nélkül" - írja a PSZ a szeptember 1-jén kiadott kiáltványában. Kiemelik, az OECD-tag uniós országok között Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát teszi ki. Ezért követelik, hogy a kormány ezt legalább 90, majd 100 százalékra emelje.

Azt is kérik, hogy az oktatást segítők bérrendezése is kerüljön mihamarabb a kormány elé, hiszen ők 2008 óta nem kaptak fizetésemelést.

Évente több ezren mennek nyugdíjba, a megalázó fizetések miatt pedig nincs utánpótlás. Az oktatásban dolgozóknak nem fizetik ki a túlmunkát, a tanárok nagy része pedig másod- és harmadállást vállal. A szakszervezet szerint jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és iskolákból, az

általános iskolák ötödében pedig képesítés nélkül is dolgozhatnak pedagógusok, akik nem helyettesítik a szaktanárokat.

Kiáltványukban is kitértek arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogait rendeletben, majd törvényben korlátozták, Európában egyedülálló módon. A szakszervezet szerint az oktatás a kormány szemében továbbra sem stratégiai ágazat, és "cselekvőképtelenségét évek óta kommunikációs trükkökkel álcázza".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.