Szerda délután újra tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága a kormány képviselőivel. Ha nem kapnak konkrét, „érzékelhető” béremelési ajánlatot, a tanév nem a szokott rendben indul majd el.
Friss:
Ahogy arról beszámoltunk, a Népszava birtokába került kormányzati dokumentum szerint a kormány a következő években 400 milliárd forintot költene a pedagógusok béremelésére. Az Európai Bizottságnak eljuttatott anyagban elismerik, hogy valóban nagyon alacsony az iskolákban, óvodákban dolgozók fizetése, és az utánpótlással is komoly problémák vannak. A cél az – teszik hozzá a dokumentumban – a pedagógusok átlagbére 2028-ra elérje a diplomás-átlagbér 80 százalékát.
A két nagy pedagógus-szakszervezet képviselői szerda délután egyeztetnek újra a kormány képviselőjével. A megbeszélés előtti facebookos bejelentkezésben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, nem mindegy, hogy ezt a 400 milliárd forintos emelést mikor kapják majd meg a kollégáik. „2027-ig, 2028-ig nem tudunk várni, mert akkor nem lesz kinek odaadni ezt a pénzt” – utalt az egyre súlyosabb pedagógushiányra.
Hozzátette: ha szeptember 1-ig nem kapnak konkrét, érzékelhető béremelést, a tanév nem szokványosan kezdődik majd. „Akkor a sztrájk felfüggesztését felfüggesztjük, meg fogjuk hirdetni, hogy lehet a sztrájkot szervezni” – mondta.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kiemelte: minden pedagógusra szükség van, nem lehet, hogy azért hagyják ott a pályát, mert a politika nem hajlandó eleget tenni a követeléseiknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
