„Elsején kockás ing, másodikán tüntetés, és egyébként pedig munkabeszüntetés” – így foglalta össze a következő napok programját a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány keddi tárgyalása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja. Az újabb egyeztetés is sikertelenül zárult, semmiről nem állapodtak meg.
„Már a tárgyalás elején kiderült, hogy semmilyen elmozdulás nincs a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban, Maruzsa Zoltán beszámolt arról, hogy jelen pillanatban nincs olyan kormányzati döntés arról, hogy saját forrásból, tehát a központi költségvetésből átcsoportosítsanak a közoktatásban béremelésre, kifizessék az eddig ki nem fizetett túlórákat, csökkentsék a munkaterheket” – mondta a tárgyalás után Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.
Hozzátette: ami miatt mégsem vonultak ki a tárgyalásról, az a készülőben lévő sztrájk volt, intézményvezetőktől ugyanis olyan, állítólag a Belügyminisztériumtól származó információkat kaptak, hogy a polgári engedetlenségi akcióba kezdő pedagógusokat elbocsátják. Az államtitkártól azt a választ kapták, hogy ilyen miniszteri utasítást nincs, „vagyis ezek az információk falsnak bizonyultak”.
„Várható, hogy lesznek további fenyegetések. Nagyon kérjük, hogy ezeknek senki ne dőljön be, de jelezze nekünk, hogy jogi segítséget tudjunk adni” – tette hozzá Nagy Erzsébet. Kiemelte: a szakszervezetek polgári engedetlenségi akciókat nem szerveznek, de azokat a pedagógusokat is támogatni fogják, akik a tiltakozásnak ezt az eszközét választják, és emiatt munkabérük egy része kiesik.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt kérte az iskolákban dolgozóktól, hogy a tanévnyitón és az első tanítási napon viseljenek kockás inget, „mutassuk meg az országnak, hogy nem kerek a világ”, és menjenek el a Diákok a tanárokért csoport szeptember 2-i, budapesti tüntetésére is. A két nagy pedagógus-szakszervezet szerda este egyeztet majd a további megmozdulásokról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
