Napi tudomány: ezért nem találkoztunk eddig ufókkal
Gondolkoztatok már azon, hogy miért nem találkozunk idegen lényekkel? Ne izguljatok, tudósok erre a kérdésre is válaszoltak.
Gondolkoztatok már azon, hogy miért nem találkozunk idegen lényekkel? Ne izguljatok, tudósok erre a kérdésre is válaszoltak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fiatal mérnökjelöltjeiből álló BME Suborbitals csapata Európa legnevesebb nemzetközi rakétaversenyén indult.
A 2022-ben elhunyt Csákány Béla matematikusról és Haumann Péter színművészről neveztek el kisbolygókat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyik csillagászának kezdeményezésére.
Elkészült a Debreceni Egyetem első űreszköze, amely a tervek szerint 2023 elején utazik a világűrbe.
Nem kisebb dolog közeleg: a naprendszer összes bolygója látszik majd a hajnali égen, és legközelebb 2492. áprilisában lesz ilyen.
Szeptembertől tizenhat egyetemen indul űrkutatási továbbképzés magyar és angol nyelven.
Január 13-án Elon Musk-féle Falcon-9 rakéta majdnem száz műholdat helyezett Föld körüli pályára, köztük az első nepáli szatellitet is. Hogy ez miért fontos? Mert a műholdon BME-sek is dolgoztak.
Az utóbbi hónapokban több egyetem is bejelentette, hogy űrkutatáshoz kapcsolódó képzést vagy programot indít. A kormány most természettudományos végzettségűek jelentkezését várja.
Hiába tart a tanév már lassan egy hónapja, továbbra is aktuális téma a tanárhiány és a pedagógusok siralmas fizetése. Természetesen a héten sem maradtunk nemzetközi egyetemi rangosok nélkül, és újabb intézmények jelentették be, kötelező a maszkviselés – a hét legfontosabb oktatási híreit szedtük össze.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel - közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Különleges akciójukkal jótékonysági alapjukhoz gyűjtöttek pénzt a brit diákok.
A szombathelyi Bolyai Gimnázium diákja, Dobos Dominik fotóját amerikai űrkutatók is elismerték.
Ha társaságban szeretsz a középpontban lenni, ezzel a munkával biztosan mindenhol te viszed majd a prímet, amikor megkérdezik, mivel foglalkozol.
A két műholdat a NASA lőtte fel és tényleg annyi a feladatuk, hogy folyamatosan üldözik egymást, anélkül, hogy valaha találkoznának.
Kevés ágazatban van jobb helye az adóforintoknak, mint az űrkutatásban.
Az óceán után az űr a következő végtelen horizont. Egyelőre leválaszt minket a világegyetemről, de kitartó munkával és technológiai fejlődéssel elérhetjük, hogy távolságai összezsugorodjanak, mint az egykor végtelen óceán, és távoli világokkal kössön össze minket. Egyelőre azonban, akárcsak az óceánt, úgy teleszemeteltük, hogy az már a civilizációnk jövőjét fenyegeti.
Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Elhunyt Kálmán Rudolf villamosmérnök, matematikus, a modern rendszerelmélet tudományának kiemelkedő alakja. A Kálmán-szűrő "atyját" 86 éves korában, július 2-án érte a halál - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.