Kevés befektetés térül meg annyira, mint a NASA

Kevés ágazatban van jobb helye az adóforintoknak, mint az űrkutatásban.

  • Eduline

NASA

Természetesen elsősorban nem maga az űrkutatás ennyire jövedelmező, a világűr megfigyelése és az űrutazások rengeteg pénzt emésztenek fel. Azonban a hozzájuk kapcsolódó számos megoldandó probléma és az egy helyre öszegyűjtött rengeteg tehetséges tudós elképesztő mennyiségű innovációhoz vezet, melyek hosszú távon megtérítik a befektetést. Egy új kutatás szerint minden a NASA-ba fektetett dollár hosszú távon 7-14 dollár profitot hoz.

A NASA lévén létrejövő újítások között van például több vízszűrési rendszer, a memóriahabból készülő párna, a számítógép egér, az okostelefonos kamera és így tovább. Az alábbi angol nyelvű infografika remekül összegzi, mennyi mindent köszönhetünk az amerikai űrcégnek.

NASA

Source: GreatBusinessSchools.org

Forrás: 21stcentech

Szemétbörtön lassíthatja az űr felfedezését

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.