Szeptembertől tizenhat egyetemen indul űrkutatási továbbképzés magyar és angol nyelven.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta, hogy tizenhat egyetem írta alá a megállapodást, aminek keretében 2022 őszén szakirányú továbbképzést indítanak magyar és angol nyelven. Az élő természettudományokért a Debreceni Egyetem, az élettelen természettudományokért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a műszaki és informatikai területért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a társadalomtudományokért pedig az NKE lesz a felelős.
A képzés négy tudományterületre fókuszál: az élő, illetve az élettelen természettudományra, a műszaki és informatikai területre, valamint a társadalomtudományokra.
Milyen lesz a képzés?
A tervek szerint 2022 szeptemberében indul el a képzés, a jelentkezéshez szükség lesz alapszakos diplomára. A szakirányú továbbképzést elvégző hallgatók igazolást kapnak arról, hogy kifejezetten az űrszektorban, bizonyos tudományterületeken szereztek ismereteket. Az űrprogramba már korábban is becsatlakozott több egyetem.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
