Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
2024-ben vagy 2025 első felében újra magyar kutatóűrhajós jár majd az űrben
- ezt jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter július végén Facebookon, majd erről rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben. A kormány tervei szerint a magyar űrhajós az itthoni űripari vállalatok és a magyar egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs eszközöket, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel kísérletezhet, végezhet tudományos munkát. Mindezt a Nemzetközi Űrállomáson.
Jönnek az űrtudományi képzések
A nagyobb egyetemek tagadhatatlanul ráálltak a témára. A napokban jelentették be, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze, és az innovációs minisztériummal közösen kidolgoznak egy űrtudományi kiegészítő képzést, amely tizenhat egyetem közös munkájával indulhat el, a tervek szerint 2022 tavaszán már jelentkezhetnek majd rá hallgatók.
A Debreceni Egyetem (DE) is kutatásokba kezdett. Csernoch László, az egyetem tudományos rektorhelyettese korábban azt mondta, az űrkutatás a következő években meghatározó területe kell, hogy legyen az intézmény tudományos portfóliójának. A tervezett program részeként többek között azon dolgoznak, hogyan lehet hosszabb ideig az űrben tartózkodni. Ennek része a műszaki problémák megoldása mellett az űrtáplálkozás, az űrélettan és az űrorvostan is.
A speciális üvegházban egyebek mellett „űrpaprikát” termesztünk, a legkorszerűbb technológia segítségével, a molekuláris biológia, illetve a hagyományos nemesítések révén
- idézi az egyetem oldala Fári Miklóst, a "zárt rendszerű növénytermesztés" kutatócsoport vezetőjét. A Debreceni Egyetem egyébként nem először foglalkozik a témával, májusban tíz katona fejezte be a "Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe" című féléves képzést, amelyet az egyetem indított felsőoktatási és vállalati partnereivel együtt.
A BME-s "zsebműholdak"
Tavaly űrkutatáshoz kapcsolódó együttműködést írt alá a Miskolci Egyetem is a szintén miskolci Admatis Kft.-vel, amely az Európai Űrügynökség (ESA) missziójában vesz részt, alkatrészeket gyártottak a Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) műholdhoz. A Juice a tervek szerint 2022-ben indul útnak, 2030-ra érkezik meg a Jupiterre, amelyen az elképzelések szerint három éven keresztül végez méréseket.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) már évek óta küld kis műholdakat az űrbe, legutóbb idén márciusban állt pályára az új "zsebműhold", a SMOG-1. A tervek szerint elsőként az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés, méghozzá 2022 tavaszán.
A BME-n többek között kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel és különböző földi alkalmazásokkal foglalkoznak - írja az egyetem. Az új mesterképzés fókuszában is az űreszközök fejlesztése áll majd.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
