Hatalmas siker: magyar műszerekkel indul egy műhold a világűrbe

A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel - közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja.

  • MTI
Pixabay

Sikerrel befejeződtek az európai diákműhold, az ESEO (European Student Earth Orbiter) rázástesztjei a SITAEL olasz űripari cég rázólaboratóriumában. A mikroműhold, amelynek fedélzetén a magyar fejlesztésű TRITEL műszer egy módosított változata is helyet kapott, jelenleg az Európai Űrügynökség technológiai központjában várja, hogy végső környezeti tesztelésnek (termo-vákuum, elektromágneses kompatibilitási és funkcionális tesztek) vessék alá. 

Ha sikeresen zárulnak a végső tesztek, akkor a műhold október utolsó hetében indulhat útnak Amerikába, hogy egy Falcon 9-es rakétával elindulhasson a világűrbe november közepén - számolt be az ESEO program jelenlegi állásáról Zábori Balázs, az ESEO-TRITEL csapat vezetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportjának honlapján.

Az ESEO-n repülő, az MTA EK és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által közösen fejlesztett TRITEL műszer a műhold pályája mentén a kozmikus sugárzási környezetet vizsgálja majd - olvasható a projekt honlapján.

Ezen kívül szintén a diákműhold fedélzetén kapott helyet, több más műszerrel együtt, a BME-n fejlesztett plazmadiagnosztizáló készülék, valamint ugyancsak a BME-n készült a mikroműhold központi energiaellátó rendszere is.

A 45 kilogramm tömegű műholdat, amely 94 perc alatt kerüli meg egyszer a Földet, 90 kisméretű műhold társaságában bocsátják fel a világűrbe novemberben. A diákműhold élettartama a tervek szerint 6 hónap lesz.

Az Európai Űrügynökség Oktatási Irodája által meghirdetett program keretében különböző európai egyetemek több száz hallgatója dolgozott a műhold létrehozásán, a diákok részt vettek annak tervezésében, építésében, tesztelésében, fejlesztésében a SITAEL olasz űripari cég gondozásában. A program több mint tíz éve kezdődött.

18 ezren jelentkeztek űrhajósképzésre

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Rekordszámú, több mint 18 ezer pályázó jelentkezett az amerikai űrkutatási hivatal legújabb űrhajósképzésre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.